6. Összegezés: A bécsi négy év. – Az akadémia. – Ferenczy egyénisége: A művész és az ember.
6. Összegezés: A bécsi négy év. – Az akadémia. – Ferenczy egyénisége: A művész és az ember.
Ferenczy négy évvel ezelőtt jött Bécsbe, nagyobb czélok, magasabbra törő vágyak nélkül, csupán munkát keresni, mint egyszerű lakatoslegény. Ügyessége, szorgalma, ízlése vitte lépésről-lépésre. A lakatosműhelyből Canova műtermébe: ez a bécsi négy esztendő története.
12. ATHÉNÉ. VIASZDOMBORMŰ. – SZÉPMŰVÉSZETI MúZEUM.*
Athéné. Viaszdombormű. (45. l.) E viaszdombormű a bécsi császári gyűjteményben őrzött híres, ú. n. Aspasios Gemma nyomán készült, valószinűleg még Ferenczy bécsi idejében. A viaszanyag is más, világosabb, mint Ferenczy későbbi rimaszombati viaszvázlataiban. A bécsi intaglio Phidias Athena Parthenosának copiája. A viaszdombormű s az intaglio rokonságára dr. Takács Zoltán úr figyelmeztetett. Weinwurm A. fölvétele. V. ö. Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des a, h. Kaiserhauses. II. B. Wien, 1884. 21–28. l.
Természetes, hogy czéljaival együtt növekedett lelke tartalma is. Egyszerű, de fogékony, mélyebb érzésű, a közönségesnél valamicskével tanultabb mesterlegény volt, midőn idekerült. Azonban látóköre szűk, érdeklődése korlátolt volt. Eleinte a vásári látványosságok, a természeti furcsaságok vonzották, majd a múzeumok természeti kincseivel, a történet emlékeivel, az emberi kézügyesség remekléseivel ismerkedett meg, végül megnyíltak előtte a művészet titkai is. Lelkét új képek töltötték meg s az olasz művészet nagy alkotásainak halvány másai addig izgatták, addig vonzották, mig útra nem kelt az eredetiek felé. Közben megtanult németül, tanulgatott ismét latinul, talán olaszul is; ha szerét tehette, olvasott és az akkori elmélkedő és érzelmes irodalom hatása leveleiben hosszú elmélkedésekben, érzelmes fölbuzdulásokban csapódik le.
E fejlődésben legnagyobb része az akadémia hatásának volt. Itt ismerkedett meg a művészet elméletének és gyakorlatának elemeivel; ennek könyvtárában kapta olvasmányait s a műremekek metszett másait; itt került műveltebb társaságba.
Láttuk, hogy az akadémián ekkor már a bécsi classicismus második nemzedéke tanított. Az első nemzedékhez, mely ez – irányt Bécsben bevezette, egy Fügerhez és egy Zaunerhez képest a második generatio gyenge, színtelen epigon. A classicistikus elveket készen vették át elődeiktől, újat nem tettek hozzá, új életet nem adtak belé. Fischer legalább az anatomiai pontosságot hangoztatta; Klieber egészen egyéniségtelennek látszik, s a classicismus dogmáján kívül művészeti elvei nincsenek. Míg másutt ezen irány száz évig (1750–1850) tartó uralma folytonos fejlődést mutat, addig Bécsben az első, elég jelentékeny tettek után megmerevedik és elsatnyul. Fiatal tehetségekre nézve ez állapotnak az az egy előnye volt, hogy az uralkodó irány erejének csökkenése mintegy fölhívta őket az ellenkezésre. Csakugyan ez időben a bécsi akadémián a classicismusnak számos romantikus eretneke támadt.
Ferenczyben azonban semmi renegát hajlam sem mutatkozik. Művészi neveltetésének első kezdetleges nyomai, Rauschmann rajztanítása is a classicismus felé vezettek, és ő gondolkozás nélkül haladt tovább az elfogadott uton. Fejledező egyéniségre, külön művészeti gondolatokra semmi sem mutat nála; az uralkodó irány általános elvén túl nem gondolkozik, és hű tanítványa tanárainak s az akadémiának. Az akadémián készült érme, A béke allegoriája, a mily ügyes és szorgalmas munka, olyan önállótlan is; híven megvan benne az akkori iskola formáinak kecsessége és általánossága, az antik jelvények halmozása, az allegorizáló hajlam túltengése. Kitünő iskolamunka, szikrája nélkül az egyéni fölfogásnak.
De kívánhatunk-e mást Ferenczytől? Huszonkét éves, midőn Bécsbe kerül, huszonnégy, mikor az akadémiára, úgyszólván előtanulmány nélkül. Huszonnégy éves korától huszonhatig szerzi meg a legszükségesebb előföltételeket arra, hogy csak gondolhasson is a szobrászatra. Abban az időben, midőn a szerencsésebbek már túl vannak, a technika nehézségein, kezd ő tisztába jönni azzal, mit választ hivatásául, minő technika elsajátítása után kell látnia. Most tanulja vetni a betüket, hogy kívánhatnánk tőle már önálló stílust? Tanulása elé is minő akadályok gördülnek! Félnapját gyári munkában tölti, hogy megkereshesse mindennapi kenyerét. Csak egy féléven át mintáz természet után, rajzolni meg egyáltalán nem tanul. Azonban nincs tovább türelme az iskolához; s hiányos készületével, mindennemű szobrászati gyakorlat nélkül elindul Rómába.
Türelmetlensége érthető. Ha művészi értelemben még csak elemi iskoláit járja is, azért mégis huszonhat éves már, a férfikorhoz közeleg, lelke tele érzéssel és vágygyal, egyénisége érőben. A mély hazafi érzés, mely akkor a magyarság rétegeit áthatotta s mely nemsokára kitörendő és győzendő volt, benne is bőven buzogott s merész elhatározásra, nagy czél kitűzésére ingerelte. A magyar művészetet kellett megalapítani, s vesztegetni való idő nem volt. Olvasmányai és szemléletei érlelték és megtöltötték lelkét; s érzéseinek ereje, lelki fejlettségének tudata tán őt magát is megcsalta s elfeledtette vele művészeti készületlenségét. Tán azt hitte, hogy érzései s eszméi bősége pótolni fogja művészete formai hiányait. Kora amúgy is túlbecsülte a gondolatot a művészeti forma rovására.
Íme a nagy ellentét Ferenczyben. Érző és gondolkodó egyénisége férfi már; művészi individualitása még gyermek. S nincs türelme nyugodtan várakozni és tanulni, míg művészi egyénisége is megnő és megerősödik; otthagyja az iskolát és Rómába megy. A meglett ember s a kezdő művész ellentéte elkíséri öt s a művész soha többé el nem fogja érni az embert.
13. CANOVA: MÁRIA KRISZTINA SÍREMLÉKE. BÉCS.*
Canova: Mária Krisztina síremléke. (48. l.) Löwy J. fényképe után.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
