Sallangos csüngő.
Sallangos csüngő.
A sallangos csüngőkről (10. t. 15, 16. tábla 4., 6., 13.) részletesen szóltunk a honfoglalás koránál; ez a tag-i-bosztani sziklakép tanusága szerint kétségtelenül Szasszanidakori ruhadiszítmény az Árpádok alatt is divatban volt, a mire kétségtelen bizonyítékul szolgálnak az I. Béla és Sz. László érmeivel datált földvári (Arad m.) temető leletei, valamint a győri viztorony melletti ú. n. újszállási Árpádkori temető egyik sirja, melyben 7 drb. honfoglaláskori kerek pitykével és egy sallangos csüngővel együtt az ismert IV. István-féle (vagy mint előbb hitték, IV. Béla-féle) rézérmet találták. A dettai (Temes m.) leletben is a sallangos csüngők s más honfoglaláskori jellegü ékszerek XIII–XIV. századbeli ékszerekkel együtt fordulnak elő s épen azért minden olyan esetben, hol a sallangos csüngőt nem lovas sirban találták, ellenben a többi mellékletek közt a hajgyürü vagy halántékgyürü is előfordul, valószinübbnek tartom, hogy a lelet az Árpádházi-királyok, nem pedig a honfoglalás korából való. A tag-i-bosztani sziklaképen II. Koszru (591–628) perzsa király egész ruhája, úgy hosszú dolmányszerü felöltője, mint gatyája vagy salavárija tele van ilyen sallangos csüngőkkel. A mi képes emlékeinken nem találjuk nyomát, hogy a ruhán mikép alkalmazták, sirleleteinknél pedig, mint föntebb az 51-ik lapon már említettük, csupán a kecskemétinél figyelte meg Kada Elek a csüngők fekvését. Úgy látszik különben, hogy nálunk csupán a ruha szegélyén voltak csüngők, nagyon valószinünek tartom ugyanis, hogy az ebersbergi krónika a saját korabeli magyarok viseletmódjáról vette a képet, midőn azt irja, hogy az augsburgi ütközetben elesett magyarok nyakáról leszedték az arany torqueseket vagyis a leletekből ismert csavaros nyakpereczeket, és ruháik széleiről a lecsüngő arany csengetyücskéket.*
Schlägli szój. torques = rez. 1195. sz. – Bezsterczeiben rezes. – A földvári leletet l. Arch. Ért. XVIII. 1898. 128–131. A győri ujszállás éremmel datált ékszereiről Börzsönyi A. úr a győri kath. főgymn. 1893/94-ki értesitőjében (23. l.) csak ennyit mond: «egy másik sirban bronz boglárfélék fordultak elő IV. Béla (helyesebben: IV. István) rézpénzével együtt», a közelebbi adatokat szóbeli szives értesités után tudom, mely alkalommal magukat a tárgyakat is volt alkalmam megtekinteni. V. ö. U. o. 45. l. és III. kép 7. sz. A dettai leletre l. az előbbi jegyzetet. – A tag-bosztani sziklaképet l. Ethnografia. IX. 1898. 56. – Az ebersbergi krónika sz. «Eberhardus comes primitias tollens de torquibus aureis, quae sunt ornamenta colii, et intinnabulis, id est auri campanulis, in immis vestium dependentibus, 3 libras auri ad faciendum calicem crucemque argenteam ad ecclesiastica ornamenta dedit».
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
