Öv.
Öv.
Az övet vagy érczből, aranyból, aranyozott ezüstből, tiszta ezüstből vagy selyemből, skófiummal kivartt ú. n. majczos bőrből, czérnából, szőrből és zsinórból készítették. Az egyszerű lapos ezüst karikákból lánczszerűen összefont övek a XVI. század utolsó harmadában divatoztak, míg a XVII. században az érczövek lánczocskákkal vagy kapcsokkal összekötött tojásdad, szivalakú vagy hosszúkás négyszögű filigrános és zománczos aranyozott ezüst lemezekből álltak. A pártaöv heveder alakú széles bőrből vagy vont ezüst- és arany skófiumos selyem- és bársony szalagból állt. A bőr arany, ezüst és selyemfonállal volt kivarrva, ezt majczos pártaövnek nevezték. A XVI. században a bőr- vagy bársonypárta csak alapul szolgált, melyet végig érczlemezekkel borítottak be, később a majczos és skófiumos övnek csak egy része volt czifrázva arany, ezüst boglárokkal és skófiumos gombokkal. Korda öv alatt a lánczszerűen összefont arany, ezüst öveket értették; volt különben korda módra való pártaöv is. Ezek leginkább a XVI. század utolsó tizedeiben s a XVII. század első felében fordulnak elő, Apor Péter korában a párta- és kordaövek vagy mint ő mondja, hevederövnek már nem voltak divatban, ezek helyett a selyem övek terjedtek el, melyek részint kendő-alakúak voltak, részint pedig arany-ezüst fonállal elegyített selyem zsinórból készültek.*
Radvánszky B. id. m. I. 118–120. l. Apor P. Metam. 352. Kővári L. Magy. csal. visel. 31. l.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
