141. sz., június 27. A SZEGEDI KASZA
141. sz., június 27.
A SZEGEDI KASZA
A SZEGEDI KASZA
A tegnapi kaszaosztogatás alkalmából jut eszembe, hogy mikor a szegedi ember kaszát vesz, legelőbb is kiválaszt egyet ezer közül, megnézi a jegyét, ha rajta van-e az »ágyú«, azután megszemléli a pengéjét, a kövön megpróbálja a hangját, majd megvizsgálja, nincs-e rajta valami fogyatékos görbület, keresztülhúzza a körmit az élén, kialkudja a vasárustól, azután félretéteti vele, hogy másnap jön el érte.
Aminthogy el is jön arra az órára, amikorra ígérte; de nem egyedül. Akkorára már vele van a komája vagy a sógora is, akit tegnap óta rábeszélt otthon, hogy ő is vegyen egy kaszát, így tán olcsóbban adja a kettőt együtt a boltos.
A boltos azonban nem adja olcsóbban így sem, minélfogva aprehenziós arccal fizeti meg a kialkudott summát, megfogva a megvett jószágot, csak az ajtóból kiált vissza.
Hát csakugyan nem adja olcsóbban az úr? Hajszen jól van, no! Hanem annyit mondhatok, hogy ezt a többit, ami még megmaradt, akár a szemétre dobhatja az úr… Nem ér az meg mind együttvéve egy fanyelű bicsakot.
...................
Ebből pedig az a tanúság [!], hogy a szegedi ember nehezen szeret meg valamit vagy valakit, de ha aztán megszereti sokra becsüli.
*
Ezt tartsa szem előtt a királyi biztosság. És ha hozzánk akar alkalmazkodni, legyen olyan, mint a jó kasza, ne legyen a jegye kétfejű sas, mert nálunk az »ágyú« jegyét szeretik.
Ne legyen a pengéje túlságosan hajlékony, de túlságosan szilárd sem.
Ne legyen semmi görbületje.
Ne legyen a hangja hamis, s akkor igazzá válik, amit Dáni Ferenc mondott Jókainak, hogy Tisza Lajos egyike hazánk legdicsőbb embereinek, s már ideküldése is az isteni gondviselés ujjmutatása folytán történt.
*
Különben Dáni Ferenc szereti az extremitásokat.
Egy városi hivatalnok azt panaszolta előtte, hogy ötszáz forint kára van az árvíz folytán.
A jó öregúr szemei átnedvesedtek az őszinte sajnálattól, s az elérzékenyedéstől remegő hangon kiáltá:
Pótolni fogom, édes fiam. Pótolni fogom, ahogy lehet. Mikor utazol, gyermekem?
Csütörtökön.
Jól van, fiam mondja Dáni s sztentori hangon kiáltja oda titkárának:
Írjon ön azonnal egy vasút-jegyi utalványt első helyre!
Köszönöm, méltóságos uram… szabódék az illető hivatalnok , de azt hiszem, hogy ha én olyan úr volnék, hogy első helyen utazhatnék, akkor nekem nem is kellene szabadjegy.
Igazad van, gyermekem szólott a főispán édeskésen . Írjon ön hamar egy utalványt a harmadik helyre.
...................
Ebből pedig az a tanúság [!], hogy Dáni főispán gyakran utaztatja a maga embereit első helyen…, akiket holnap már az utolsó helyre ültet.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
