Gróf Hunyady László… ez a név maradandó lesz.
Mi lett volna a szegény Európából, ha ő fel nem kel és fel nem világosítja, micsoda dolgok történnek a keleten?
Bizonyára sokat tud a nemes gróf s igen tapintatos volt tőle, hogy a »Ház« diszkréciójára hivatkozott.
Mert most már senki sem fogja megtudni a nagyszerű titkokat, amiket fölleplezett.
Gyönyörű fordulat volt szónoklatában, midőn sötéten kérdé: »Nem tudom, populáris ember-e maguk előtt Nagy Lajos?«
Hanem annyi áll, hogy az a másik Hunyadi László, amelyik a Szentgyörgy téren halt el, valamivel populárisabb ember volt gróf Hunyady Lászlónál.
Ha legalább sohase mondta volna el, amit tapasztalt huszonhárom esztendő alatt.
Valaha Tisza Kálmánról mondogatták az irigyei, hogy a beszédjeinek szerkezete azon a szemfényvesztésen nyugszik, miszerint a beszédek elején mindig a következőleg beszél: »amint majd beszédem végén fogom bebizonyítani«, a beszédek végén pedig így szól: »amint beszédem elején bebizonyítottam« – de tulajdonképpen nem bizonyított sehol semmit.
Még csodálatosabb szerkezete volt a nemes gróf beszédének, aki per »maga« beszél a képviselőházzal.
Talleyrand elmélete szerint ez volt eddig a legremekebb szónoklat, ami valaha tartatott a keleti kérdésben, mert hatalmasan el tudta titkolni az öreg gróf, mit tapasztalt 23 esztendeig.
De még jobban eltitkolta volna, ha egy szót se szól.
Mikor a paraszt explikálni kezdte, hogy ő penorámot is látott, azt kérdezte tőle a másik paraszt:
– Osztég mit látott benne?
– Benne volt abban az egész világ.
– No, hát akkor benne volt az én eltévedt riska borjúm is. Hát akkor azt is látta kend!
Ebben a beszédben is bizonyosan benne van a keleti politika – csak ki kell tudni érteni belőle.
Tombolhatnak örömükben az élclapok.
A »maga gróf« belejutott az élclapi Pantheonba. Móricz Pál, Csanády Sándor, Németh Albert mind komoly alakjaivá lettek a háznak.
Éljen gróf Hunyady László!
Alapos ember immár Busbach is, Zichy Jenő is államférfiú, Gelléri Móricz szaktekintély, báró Kemény Gábor tudományos ember, Hegedüs Sándor lingvista.
Mindenki nagyobb egy arasszal – mióta az öregúr elmondta szűzbeszédét.
Hja, mégis csak jó az öreg a háznál.
Hanem… pszt… ki ne fecsegjük valahogy, amit mondott.