A T. HÁZBÓL [okt. 2.]
A T. HÁZBÓL [okt. 2.]
Ma a »Ház edényei« szerepeltek csak.
A parlamentnek pedig két nevezetes edénye van.
I. A szavazási urna – és
II. Az ország gyufatartója.
A szavazási urna tulajdonképpen egy papírdoboz (valaha fiatal korában női kalapskatulya lehetett). Ez a barna skatulya szüli a Ház hivatalnokait.
Szüli pedig fájdalom nélkül.
Mert ez inkább csak olyan tiszteletbeli aktus. A képviselőházi tisztikar leginkább a klubban csinálódik. Akinek, teszem azt, nagy pechje volt a tarokkban az előbbi ülésszak alatt, hát annak azt valahogy rekompenzálni dukál. Legyen belőle jegyző.
A másik edény az »ország gyufatartója«. Ez a folyóson van elhelyezve egy kis félasztalkán. Nemzetiszínű gyufa van benne. (Büszkék is rá a mamelukok!) Mikor bent a tanácsteremben semmi sem történik, akkor a folyosó zsibong az élettől, s a gyufatartónak esnek a képviselők. A szolgák nem győznek panaszkodni, hogy lehetetlen azt megszenvedni, mennyi gyufa fogy.
Az uralkodó a cigarettli, kivált a jobboldalon. A baloldalon akad még makrapipa is hébe-hóba, de a virgina és a vastagabb szivar éppen gyakori.
Hatalmas füstmacskák gomolyodnak. S ebben a nagy füstben érnek meg azok a nagy eszmék, amik ismét füstté lesznek.
Az örök füst itten a szignum!
A mi ülés rövid története különben, hogy hivatalnokok dolgában minden a régiben maradt, kivévén Zsilinszkyt, ki újnak választatott be a jegyzői karba.
S mindehhez nem kellett egyéb, mint egy csomó papírkocka és egy félpakli gyufa.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
