KORTESSZEMLE A FŐVÁROSBAN
KORTESSZEMLE A FŐVÁROSBAN
Végre beállott az arany idő!
Nincs többé szegénység Magyarországon.
Lengnek a lobogók a házak tetejéről, szól a muzsika a kocsmákban. Minden ember okosabb a másiknál. Folyik a kapacitáció és a bor. A Terézváros kurjantásai áthallatszanak a Belvárosba és viszont.
Kivirágzott a tarka jókedv. A tollak felkerültek a kalapok mellé. Hosszú fogat-sor tűnik fel az utcákon. Vékony és vastag éljenek hasítják a levegőt. Az embereknek széles jókedvük van. A gyermekek olvassák a zászlókról a neveket; s ők is betanulják és kiabálják. Jobban is illik az nekik, mint a nagy bajuszú, ősz szakállú öregeknek!
Mindez azt jelenti, hogy: dupla lénung, nincs parlament!
Az uralkodás visszaesett a népre.
Veszi is hasznát, siet élni vele. Tudja, hogy nem sokáig tart.
Az, amit a fővárosban látunk szelídített alakban, igazi mértékben mutatja magát a falvakban.
A fővárosban legfeljebb élcekben tör ki a lelkesedés:
– Vedd le azt a zászlót – kiáltja a Matlekovics-párti házban az ablakon kinéző úrra egy Eötvös-párti –, mert mindjárt kirúgom alólad azt a négyemeletes vityillót.
A belvárosban pláne még nem is viccelnek.
Hiszen a két jelölt olyan egyforma, mint két tojás, amelyik hasonlít egymáshoz.
– Biz isten, nehéz elhatároznom magamat – sóhajtott fel egy háziúr a konferencián –, hogy melyiket nem akarom a kettő közül.
Hanem mától fogva már Királyi Pálnak vannak sanszai. Hogyne, mikor a király is mellette korteskedik, s fölesketteti az ellenjelöltjét valóságos belső titkos tanácsosnak.
Legelkeseredettebb a korteskedés az Erzsébetvárosban. Ott a szenvedélyek is belejátszanak.
Egyebütt csendesen folydogálnak a dolgok. Pauler nyugodtan alszik az I. kerületben. Ez azért nevezetes hely, mert itt van a legjobban kifigurázva a magyar alkotmány.
A beamterek meggyőződése nincs kitéve a hullámzásoknak. Ezeket nem mozgatja meg három év változatos viszontagsága.
A jelöltek az egész országban egyformák, mint a kínaiak.
A kínaiak azért egyformák, mert a szemöldöküket borotválják.
A jelöltek pedig azért egyformák, amiért a kínaiak.
De Pauler kivételével. Az ő szemöldöke meg sem rándul: azt nem borotválják a választók.
A Pauler iránti népbizalom örökös. Olyan bizalom ez, mint hajdan a Gergely pápa-féle bűnbocsánat volt: hogy egész élethossziglan azokra a cselekedetekre is kiterjed, amiket csak ezután fog elkövetni.
Nehezebb sorsa van a derék Busbachnak, akire a volt pártelnök is azt mondta, hogy elég volt már Bús-bakból. Válasszunk ezután víg bakot.
S akik víg bakot akarnak, azok erősen csoportosulnak Festetich mellé.
A Ferencvárosiak szájában még most is megvan az íze a Kemény Gábor múltkori libapecsenyéjének. Meg nem választása több mint bizonytalan.
Szilágyi Dezsőt sem veti le a »Fehér ló«. Nem mintha a ló lenne szelíd, hanem mert ő maga is jó lovas, és hatalmasan üli meg a nyerget.
Igaz, hogy ő jobban szeretne egyebet ülni…
De hát ‘iszen fiatalok vagyunk!
Tisza se nagyon öreg még. Hát várhatunk arra is.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
