ENTZ FERENC
ENTZ FERENC
GEDAY GUSZTÁV, 1980
GEDAY GUSZTÁV, 1980
Entz Ferenc (Sümeg, 1805. dec. 6. – Promontor–Budafok, 1877. máj. 9.): orvos, szőlész, kertész, az MTA l. tagja (1858). Entz Géza (1842–1919) zoológus apja. A modern m. kertészet és kertészeti szakoktatás úttörője és megindítója. 1825-től Pesten folytatott orvosi tanulmányait 1831-ben Bécsben fejezte be. 1848-ig uradalmi orvos volt, a szabadságharcban honvéd főorvos. Orvosi gyakorlata közben különös érdeklődéssel foglalkozott a kertészet és szőlészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel, itt szerzett tapasztalatait szaklapokban és a 15 kötetből álló Kertészeti Füzetekben közölte. E munkája korának alapvető kertészeti és szőlészeti kézikönyvének bizonyult, s méltó utódja 200 éves elődének, Lippai János Posoni kertjének. Nagy érdeme művének a hazai kertészeti műnyelv kialakítása, erre épül a mai kertészeti szaknyelv is. Előbb Mezőkomáromban, majd 1850-ben orvosi gyakorlatát abbahagyva Pesten létesített kertészetet és faisk.-t, amelyet 1853-ban kertészképző isk.-val egészített ki (Haszonkertészeket képző gyakorlati tanintézet). 1860-tól a budai szőlőisk, mellett az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület által létesített vincellérképzőig.-ja. Egyre súlyosodó szembaja miatt azonban 1876-ban lemondott és nyugalomba vonult. Működésében mindenkor a hazai viszonyokhoz alkalmazkodott és ehhez szabta a nyugati államokban szerzett tapasztalatait. Úti beszámolói nyomtatásban is megjelentek. Számos lap munkatársa volt, megindította és 1870-től szerk. a Borászati Füzetek c. szakközlönyt, amelyet 1874-től állami támogatással Borászati Lapok címmel adnak ki. Oktató munkáját az élettani ismeretek közlésére alapozta. Az első önálló hazai kertészképző intézmény megalapítója. Ebből fejlődött a Kertészeti Tanintézet, majd a Kertészeti és Szőlészeti Főisk. Emlékére 1963-ban a Kertészeti és Szőlészeti Főisk. tanácsa évenként kiosztásra kerülő Entz Ferenc-emlékérmet alapított a kiváló kertészeti szakemberek jutalmazására. – F. m. Kertészeti Füzetek (Pest, 1854–58); Népszerű káté a szőlőmívelés és borkezelés okszerű módjáról (Buda, 1864); Újabbkori magyar gazda (Pozsony, 1868); Szőlészet és Borászat Erdélyben (Málnay Ignáccal, Vác, 1870); Az újabban fölmerült borkérdések megoldásához (Bp., 1875). – Irod. Galgóczy Károly: Emlékbeszéd dr. E. F. fölött (MTA Értekezések a term. tud. köréből, VIII. Bp., 1878); Rapaics Rajmund: E. F. a magyar kertészetben (Bp., 1938); Rapaics Rajmund: A magyar gyümölcs (Bp., 1940); Rapacs Rajmund: A magyar biológia története (Bp., 1953); Geday Gusztáv: E. F. kertészlázadó (1961).
ÉLETÚTJA
KERTÉSZETI TEVÉKENYSÉGE
IRODALMI TEVÉKENYSÉGE
ENTZ FERENC KERTÉSZETI MŰKÖDÉSÉNEK TUDOMÁNYTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE
BIBLIOGRÁFIA
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
