ÖSZTÖNDÍJAS TANULMÁNYUTAK. KÖNYVTÁROSKODÁS

Full text search

ÖSZTÖNDÍJAS TANULMÁNYUTAK. KÖNYVTÁROSKODÁS
A magyar helyesírás történetének legrégibb korszakát vizsgáló doktori értekezésével Kniezsa egy csapásra az alkotó magyar nyelvészek első vonalába került. Az értekezés minden sora arról győzhette meg olvasóját, hogy ezt a magyar nyelvtörténeti tárgyú disszertációt nem pályakezdő kutató tétova szárnypróbálgatásaként, hanem önálló gondolkodású, felkészült tudós magabiztos bemutatkozásaként kell fogadni. Ám felmérve a magyarországi nyelvészutánpótlás helyzetét és a jövő távlatait, a magyar tudományos élet irányító személyiségei úgy találták, hogy a szlovák nyelvet anyanyelveként beszélő, szlavisztikából szigorlatot tett, bő energiájú Kniezsa a jövőben inkább a szlavisztikai vizsgálatokra helyezzen nagyobb hangsúlyt, elsősorban szláv témákban mélyedjen el. Ennek elősegítésére gondoskodtak arról, hogy külföldi kutatásokat lehetővé tevő ösztöndíjakban részesüljön. Az 1928/29. tanévben és az 1929/30. tanév első felében Berlinben, az 1930/31. és az 1934/35. tanévben pedig Lengyelországban (Varsóban, Krakkóban és Lembergben) folytathatott szlavisztikai tanulmányokat mint ösztöndíjas kutató. Fontos, érlelő évek voltak ezek, amelyek folyamán véglegesen kialakult Kniezsának mint a nemzetközi szlavisztikával együtt haladó tudósnak az arculata. A szlavisztika legnagyobb mesterei – Berlinben Max Vasmer (1886-1962), Lengyelországban Kazimierz Nitsch (1874-1958), Tadeusz Lehr-Spła-wiński (1891-1965), Witold Taszycki (1898-1979) és mások – irányították fejlődését, bekapcsolódhatott a szlavisztikai szemináriumok elevenen pezsgő életébe, használhatta a gazdag könyvtárakat, személyes kapcsolatokat építhetett ki stb. Kiváltképpen gyümölcsöző volt krakkói tartózkodása. A krakkói egyetemen T. Lehr-Spławiński magas szinten külön szemináriumi gyakorlatokat tartott azoknak az ösztöndíjas külföldi szlavistáknak, akik a doktorátust már megszerezték, és saját tudományos témájukon dolgoztak. Kniezsával együtt vett részt ezeken a szemináriumi gyakorlatokon a szlovák Ján Stanislav, a szerb Radosav Bošković, a bolgár L. Andrejčin és néhány más fiatal kutató. Ebben az időben T. Lehr-Spławiński a kihalt poláb nyelv etimológiai szótárának készítésébe vonta be szemináriuma tagjait: szétosztotta közöttük egy-egy poláb szó történeti adatait, hogy gyűjtsék össze a többi szláv nyelv megfelelő szavait. (Vö. Ján Stanislav: Jazykovedný časopis 1965: 187.) A kész szótár 1. füzete csak 1962-ben jelent meg (Tadeusz Lehr-Spławiński-Kazimierz Polański; Słownik etymologiczny języka Drzewian polabskich. Zeszyt 1. Wrocław-Warszawa-Kraków, 1962).
Ösztöndíjas külföldi tanulmányútjai egyik szünetében, 193o áprilisában Kniezsa István az Országos Széchényi Könyvtár állományába került mint gyakornok. 1934 júniusában kinevezték a IX., 1936-ban pedig a VIII. fizetési osztályba könyvtárnoknak. Ott dolgozott 1940 októberéig.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir