MUNKA NÉMETORSZÁGBAN HEINRICH PETTÉVEL (1930–1934)
MUNKA NÉMETORSZÁGBAN HEINRICH PETTÉVEL (1930–1934)
A magdeburgi periódusáról keveset tudunk. Ennek két oka is van: egyrészt fel kellett szerelni a laboratóriumot, meg kellett ismerkedni a személyzettel és a patológiai anyaggal, másrészt rövid ideig tartott. Nonne visszavonulása után a hamburgi klinikáról Pette kapta meg a tanszéket, és magával vitte Környeyt is. Ez a rövid periódus is elég volt ahhoz, hogy 5 munkát jelentessenek meg közösen, s már ezekből sejthető, hogy érdeklődése a központi idegrendszer gyulladásos betegségei felé tolódik el.
Ezek a dolgozatok képezik majd az alapját annak a megtisztelő megbízásnak, hogy a myelitisről (Myelitis. Anhang: Die ganglitisch-wurzelneuritische Form der Landryschen Paralyse und der Pseudotabes. Hdb. Neur. 13:501, 1936) a Bumke és Foerster kiadásában megjelenő neurológiai kézikönyvben fejezetet írhasson. A másik fejezet, mely a maga nemében egy kis agytörzsi diagnosztikai mestermű, ugyanennek a kézikönyvnek az 5. kötetében jelent meg „Symptomatologie des verlängertes Marks der Brücke des Mittelhirns und des Sehhügels” (Hdb. Neur. 5:445, 1936) címmel. A fejezet nemcsak kitűnő összefoglalása a korábbi irodalomnak, hanem méretei alapján kiválóan alkalmas arra, hogy a tárgy iránt érdeklődők alapos nosológiai és patológiai ismereteket szerezzenek. Tudom, hogy Környey későbbi munkatársainak a szakorvosi vizsga előtt ezek a fejezetek, de különösen az utóbbi, katekizmusként ismert anyag volt.
A hamburgi időszak – bár a német politikai háttér egyre komorabbá vált – nagyon termékenynek bizonyult. Az a Landsteiner (bécsi patológus), aki 1901-ben felfedezte a vércsoportokat, már 1909-ben Popperrel együtt megállapította, hogy a korábban Heine és Medin által leírt kórképet, a járványos gyermekbénulást, feltehetően vírus idézi elő. A „poliomyelitis” nevű betegség nagyobb járványokban jelentkezett, s ezeknek többsége a nyári hónapokra esett.
A betegség kórokozója a gerincvelő, a nyúltvelő s az agytörzs mozgató idegsejteit támadja meg és pusztítja el. A szövettanilag jellegzetes elváltozások felismerése még kezdőknek sem okozott nehézséget. A betegség a nyúltvelői és a nyaki gerincvelői, a légzés szabályozásában részt vevő sejtek pusztulása miatt gyakran vezetett halálhoz, s ezek az esetek a betegség kórisméjét és a járvány természetét tisztázták. Vizsgálni kellett tehát a kórokozó eredetét, a fertőzés jellegét, a kórokozó behatolásának módját, tovaterjedésének lehetőségét és nem utolsósorban az ellene való védekezés kilátásait és módszerét.
Az egyes járványok idején megbetegedettek életkora általában a pubertás alatti volt, de később a negyvenes évek végén és az ötvenes évek első felében különösen sok felnőtt egyénnél fordult elő, s már nem számított a ritkaságok közé. Egy dolog azonban biztosnak tűnt: azok, akik már átestek a betegségen, újra nem betegedtek meg, feltehetően immunisokká váltak. Olyan egyének is kevéssé voltak veszélyeztetve, akiknek a környezetében poliomyelitis zajlott le. Feltételezhető volt tehát, hogy a betegségen, ill. a fertőzésen tünetmentesen is áteshetünk.
Pette, Demme és Környey vizsgálatai igazolták, hogy a fertőzés terjedésének legegyszerűbb formája az emésztőcsatornán keresztül történik, és innen a bélcsatornát ellátó idegek mentén jut el a gerincvelő alsó szakaszáig, és ezért okoz igen gyakran az alsó végtagokon kiterjedt, de nem szelvényes jellegű, ún. petyhüdt bénulást, mely a mozgató idegsejtek megbetegedésének jele. A vírus kimutatható fertőzött egyének vagy felépülőben lévő betegek orrkenetéből, agyfolyadékából és agyállományából, közvetlen agyi oltással majmokra is átoltható.
A poliomyelitisre vonatkozó ismereteink igen jelentős részét köszönhetjük a Hamburgban dolgozó hármasnak: Pettének, Demmének és Környeynek. Környey 1934-ben az Orvosképzésben megjelent közleményében (62:1934) már a védőoltás kidolgozásának lehetőségét is felveti. Ez egy magyar kutató részéről csaknem természetes gondolat volt, hiszen a Lyssa (veszettség) kezelésében Hőgyes Endre módszere – a kórokozó vírus gyengített formájával való oltás – akkor már általánosan ismert és sikerrel alkalmazott módszer volt. A sikeres védőoltás alkalmazására azonban még két évtizedet kellett várnunk, míg Sabin és Salk egymástól függetlenül végzett kutatásai alapján bevezethetővé vált a védőoltások megszervezése.
Azt hihetnők, hogy a poliomyelitis a nagyon egyszerű megelőzési lehetőségek hatására már eltűnt, de nem így van. A WHO éppen most tervez egy újabb megelőző (oltási) kampányt, mert nemcsak a fejlődő országokban, de néhány fejlett országban is, jelenleg is, évente több polimyelitises beteget regisztrálnak.
Környey már harmadik évét töltötte Németországban. Ez a három év a német politikai életben sem telt események nélkül. A külföldiek helyzete fokozatosan egyre nehezebbé vált, és neki is, ha a hétvégeken meg akart a nyomasztó helyi politikai miliőtől szabadulni, Berlinbe kellett utaznia. Ezek az utak nem voltak haszontalanok. Berlinben jelentős magyar kolónia élt, közülük nem kevesen a művészeti és tudományos élet csúcsán. Igaz, néhányuk már elhagyni készült Németországot, de sokan azok közül is, akik máshol dolgoztak, megjelentek a berlini magyar társaságokban, és nem hanyagolható el az a kulturális háttér sem, melyet maga Berlin jelentett.
Végül, 1933-tól hiába volt Pette pártfogása és támogatása, nyilván a német konkurencia befolyására, Környey hamburgi állását nem hosszabbították meg, és el kellett hagynia Németországot. Ezzel életének egy szakasza lezárult. Ezt a kifejletet 1929-ben még csak sejteni sem lehetett, ill. egyáltalán nem látszott valószínűnek.
Úgy vélem, nem lepem meg az olvasót, ha megállapítom, hogy ezzel a német nemzetiszocialista mozgalommal szembeni érzései végérvényesen az elutasítás irányába lendültek, s nagy aggodalommal figyelte a még átmenetileg Németországban maradt barátai és pályatársai sorsát és azoknak a német barátainak az életét is, akik korábbi magatartásuk vagy állásfoglalásuk miatt nehéz helyzetbe kerülhettek. Ezek a tapasztalatok, azt hiszem, jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a II. világháború alatti és utáni nagyjából hasonló magyarországi változásokhoz alkalmazkodni tudjon.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
