ELŐSZÓ
ELŐSZÓ
A kortárs kritika egy ideig hajlamos volt Sík Sándort a kettészakadt irodalom konzervatív szárnyához sorolni. Ezt a besorolást időnként nemcsak a katolicizmus és a modernség eredendő összebékíthetetlenségének a valóságban egyébként nem mindig helytálló tézisével próbálhatta alátámasztani, hanem a „szerzetesköltő” egyes megnyilatkozásaival is. Nem mindig teljesen indokolatlanul. Ma amikor már valamelyes történeti távlatból közeledünk hozzá, mégis inkább a zaklatott korának nem egy antagonisztikus vonzásával és taszításával küszködő modern embert, költőt és tudóst kell meglátnunk benne.
Mi a következőkben a tudós, a professzor Sík Sándor portréját rajzoljuk meg. Mégsem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyar katolikus líra egyik legmarkánsabb költője volt, és hogy gazdag életművében a poéta és a tudós állandó kölcsönhatásban álltak egymással. Ezért tudományos munkásságának a természetét s a benne megnyilatkozó esztétikai vonzalmakat sem érthetjük meg igazán, ha nem vázoljuk fel a hozzája vezető út egyes állomásait. Szerb Antal a „rendező értelem” költőjének nevezte. A versírásnak valóban a tudósa volt, valahol a poéta doctus és a spontán költő határán, a tudóst viszont az irodalom szeretetének bensőséges lírája és mesterségbeli oldalának személyes tapasztalatból elmélyült vizsgálata jellemezte. A jelentős költő és a tudós mellett nem feledkezhetünk meg professzori tevékenységének bemutatásáról sem, ezzel ugyanis nemcsak a pedagógiának azt az ihletett poétáját méltathatjuk, akit Radnóti Miklós „a nagy professzornak nevezett, hanem egyetemi előadásainak alapos megvizsgálásával és a pályaképbe való beillesztésével az új utakat kereső irodalomtudóshoz is az eddiginél bizonyára közelebb juthatunk majd.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
