Dobay család. (Kis- és nagy-dobai).
Dobay család. (Kis- és nagy-dobai).
Erdélynek Szilágy nevü vidékén fekszik Kis- és Nagy-Doba helység, honnan ezen család nevét és előnevét irja. Hajdan neve Székely volt.
Székely Lukács emelkedett ki vitézsége által, ki 1415-ben Kis-Dobát kapja Zsigmond királytól, s vele együtt czimeres levelét.
Lakhelyük Közép-Szolnok vármegye, hol alispánságot és egyéb megyei hivatalt viseltek tagjai, és Erdélybe legfölebb Dobokáig nyomultak be, mig nem István, a Török Zsuzsánna férje Hunyad vármegyébe házasodott, és oda fészkelé be családát *.
Kőváry Erdély nev. családai 73. l. után meritvék nagyobb részben ezen családról minden adatok.
A mohácsi vész táján a család fénypontját élte, midőn a családalapitó Lukácsnak unokái az akkor élt négy testvér Szapolyaitól a Szilágyban szép birtokrészeket kapott. *
Igy tartja a család – irja Kőváry Erdély nev. Családai 73. – azonban egy székely Dobay Tamás már 1607-ben Déván, Véczelen jószágokat kap: 1607-ki 4-ik Lib. Reg. 197. l.
A családfa, melyen azonban a Szilágyban maradt ágazat hiányzik, s mely tán e század elején kihalt, – következő:
Lukács 1415.; Tamás (Egyed Kata); Antal 1520. (Kerecsény Borbála); Lázár (Jaksi Erzse); Pál; Kristóf; Benedek; János 1586. (Tomori Zsuzsa); Gábor; György; Péter (Szénás Erzse); Ferencz (Somlyay Anna); Péter; István (Medgyesy Sára); János; Péter; Pál; Zsigmond; József 1694.; István iró szül. 1663. † 1788. kör. (Török Zsuzsa); Sára (Rettegi István); Péter; Sándor; János; Zsigmond; Gábor † 1747.; Ferencz †; Elek †; József (Füredi Kún Julia); István †; Zsuzsa (galgói Rácz Ádám); István; József (Varsányi Naumi); Sándor; György (Barcsai Kata); Eszter † 1852. (Váradi Ignáczné); József † (Zambler Tekla); Polixena (báró Kemény Samu); Veronika (Lakatos Alajos); Karolina (Baranyay Eduard); Anna (Sturm Titus), Sándor (nőtlen); Ádám (Baranyay Hermina); Ottilia
István az iró, ki Török Zsuzsannát vette nőül, Hunyad vármegyébe telepedett, és azt leirván, 1739-ben kiadta *.
Bod P. Magyar Athenás 71.
Péter Ferencznek fia, Doboka megyében Köblösön lakott. „Egykor Mirza Khán tatárai meglepték a helységet: Dobay Pétert három szép leányával szőlőjében találták: az apa Sárával, ki Retteginé lett, egy diófára huzta magát, a másik két leányt pedig rabságra vitték. Később az apa kiválthatásukért folyamodott, de már egyik Mirza Khán neje volt, és a másik is egy előkelő tatáré, s tudósiták övéiket, hogy már anyák lévén, vissza nem jöhetnek. Dobay Péter meghagyá, hogy e diófákat ki ne vágják; s a fák kiszáradva bár, de ma is fenállanak.“ *.
Tudom. Gyüjtem. 1828-kl VI. köt. 96. l.
Doboka vármegyében borsai és boncz-nyiresi előnévvel élt Dobay-ak voltak, kik közül Dobay István 1718–1730-ban azon vármegyének jegyzője *.
Hodor Doboka várm. 64–65. és 455.
Dobá-ról irja magát a dobai székely család is, melyből Sámuel a történet-buvár tünt fel, s melynek czimere is különbözik a Dobay-aktól. (Lásd Székely család).
Czimere: kék mezőben egyfejü fekete sas kiterjesztett szárnyakkal, fölötte félhold és csillag.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
