Miksa család. (Diód-váralyai.)
Miksa család. (Diód-váralyai.)
A Bánságból származtak be Erdélybe, és előnevüket előbb Karánsebesről írták. 1604-ben, midőn Karánsebes feldúlatott, Miksa Miklósnénak 32 ezer forint kárt okoztak.* Nevüket Mixanak is írva találjuk. Karánsebesről a török elől vonult a család Erdélybe, hol Miksa Istvántól a család származása* következő:
Wolph. Bethlen. tom. VI. 68.
Kővári. L. Erdély nev. cs. 188.
I. István (1. Gerlesti Anna. 2. Kún Zsófi.); Miklós.; Bora (Vas György.); II. István Fejér v. alisp. 1691. 1703. (Cserei Éva.); Kata (Lukács Ferencz.); János püspök (Jószág kezelő.); Zsófi (Csulai János.); György (Cserei Zsuzsi.); Bora (Czeglédi István.); György † 1691.; Mária (1. Kapronczai Istv. 2. Dobai Imre.; László kir. alpénztárnok 1753. (Olasz Bora.); Imre. †; István. †; János.; Mária (Baló Antal.); Gábor Fejér várm. ülnök 1771. (Lugosi Teréz.); Krisztina (Kozma József.); Imre.; László † 1796. A.-Fejér v. sz.-bíró.; Erzse (Bihari Sándor.); Imre (Trauzner Mária.); Anna (Katona Gergely.); Teréz (Incze József.); Póli (Gyárfás Miklós.); Mária (Pásztohi Gábor.); Sándor (Fabián Ágnes.); Róza (Kozma István); Miklós (Imecs Mária.); Elek (Henczi Julia.); Dani.; Zsuzsa.; György.; Imre.; Kálmán.; Emma.
A táblázaton álló II. István, Fejér vármegye alispánja, nejétől Cserey Évától, ki előbb Boér Sámuelnő volt, fiacskája György mh. 1691-ben, és majus 2-án Szent-Benedeken temettetett.* Másik fia László 1753. sept. 21-kén kelt oklevél alá így írta nevét: „diodváraljai Miksa László, Fejér vármegye egyik hütös assessora, és Fölséges asszonyunk erdélyi proventusinak egy V. Perceptora“ m. k. – Mint óvári Keszei József özvegye Bóér Judit, és leánya Keszei Mária, somai Sándor mint nejének Keszei Borbálának törvényes meghatalmazottja, és Fosztó Gábor között véghez ment osztálynál királyi bizonyság.* Jelen volt ekkor a szebeni országgyűlésen is, mint annak följebb említett hívatalánál fogva tagja. (Korunkban 1848-ig az úgy nevezett „generalis perceptor“ Erdélyben országos hívatalnok volt; és talán ily alpénztárnok érthető az „erdélyi proventusok v. perceptora“ czím alatt).
Baranyi Pál: „Imago vitae et mortis“ czímű halotti beszédek.
Hodor K. közl.
Lászlónak fia Gábor 1771-ben Fejér vármegye rendszerinti (actualis) ülnöke volt, 1790-ben már regalista, azaz országgyűlési kir. hívatalos. Ennek fia Imre nőűl vévén 1761. után Trauzner Máriát, altala a hadrévi birtokba lépett; mely most a család főbirtoka.
Anna, ki a családfán nincs, Sombory Józsefné, él Zsomboron Kolos megyében.
A család másik ága Alsó-Fejérben: Istvánnak utódai János és István. – János alsó-fejéri alispán volt, meghalt 1849-ben; leánya Katalin előbb Orbók Sámuelnő, most Szalánczi Lőrinczné, Istvánnak fia Móricz, leánya Kata Vinczenti százados neje. A család egy másik tagja Gábor, volt hadnagy, kinek leánya Róza Török Károlyné.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
