Piry család. (F.- és alsó-piri).
Hont vármegye egyik legrégibb nemes családa, melynek hajdán birtoka volt Pir helység, most Pér puszta Sipek szomszédságában; innen vette nevét és előnevét a család, mely név azonban gyakran tán magyarosb kiejtéssel Péri-nek is hangoztatott.
1483-ban Piry Bertalan Kelecsény végett perbe idéztetett többeket.
1508-ban Piry András a nógrádi nemesi fölkelésnél mint hadnagy szerepelt.*
Lásd Történelmi tár XI. köt. a végén.
1585-ben Piry Györgynek özvegy Veronka Domanik helységbeli három házhely miatt perel Szúdy Albert ellen.*
Sz.-benedeki Convent Prot. CC. pag. 18.
Jelenleg a család Nógrád megyében székel és Ebeczken birtokos. A Nógrád megyei 1734. és 1755. évi nemesi összeirásban eléfordúl Piry István, ki talán első volt Nógrád megyében a család tagjai közűl.
A mult század végén élt szintén Piry István, (tán ugyan azonos a följebbivel) kinek Rákóczy Annától született és 1818-ban élő gyermekeit a következő táblázat mutatja:
Piry István (Rákóczy Anna); Márton (Divéky Bora); Antal 1818.; Ferencz. 1818.; Anna (Zaáry János); Kata (Balogh Andrásné)
A följebbi Istvánnak utóda közűl László 1826-ban Nógrád vármegye rendszerinti esküdtje. Jelenleg János Ebeczki közbirtokos 1848. előtt és 1861-ben Nógrád megyének volt rendszerinti esküdtje és alszolgabirája.
Egy ág Somogy vármegyébe szakadt, t. i. Ebeczkről Ignácz, kinek fia József 1836. sept. 1-én Nógrád megyében kétségtelen nemességéről bizonyitványt nyert.*
Megyei jegyzőkönyv 1411. száma alatt.
Egyébiránt e kötet végén tán a családtól nyerendő adatok alapján teljesebb családfát mutathatunk fel majd.
Czímerök a paizs kék udvarában hármas halmon ágaskodó oroszlán, mely első jobb lábával kivont kardot tart, a paizs feletti sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont kardot tartva.
Ezek szerint e Piryektől különböző család lehet azon Piry család, melyből Miklós és Mihály 1707-ben I. József királytól nyertek czímeres nemes levelet,* és ilyen czímert: a paizs kék udvarában zöld tér fölött fehér lovon magyar vitéz ül, vörös ruhába öltözve, lábán sárga csizma, fején prémes kalpag, vállán nyuszt kaczagány, nyeregtakarója zöld, jobb kezével vörös zászlót, a ballal a kantárt tartja. A paizs fölötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki, első jobb lábával lándzsát, a ballal kivont kardot tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Collect. herald. nro 755.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
