Stibor család. (Igazabban Stiboricz)
Lengyel eredetű, mely mint többi közt czímere is mutatja: a lengyel Ostoia nemből származik. A XIV. század végén Magyar országban találjuk már Styboriczi Stybort, pozsonyi főispánt, és testvéreit Pétert és Andrást, kik 1389-ben Magyar ország honfiusitatott nemesei közé fogadtatván, azon évben Budán ünnepélyesen okmányban adták ki a király és a magyar korona iránti hazafiúi hűségök fogadalmáról esküjöket.
A nevezett három testvér közül Péternek többé nyomát nem leljük, azonban 1395-ben midőn Zsigmond királytól ismét terjedelmes adományokkal ajándékoztattak meg, Stibornak testvéreűl olvassuk Wydgowski Miklóst és Podczeschye Andrást.
Nevezett András, midőn 1386-ban Ugrócz vár területén Trebichova pusztát vagy falut alapitá, a megtelepitési levélben ily czimzettel élt: „Nos Andreas Podczesje de Stiborziz, Capitaneus Trenchin. nec non Dominus castri Uhronycz.”
A legidősb testvér Stibor, ki 1388-ban András és Miklós testvérével kapta Beczko vagy Bolondócz várát, és abban 1391-ben Mária királyné által is megerősitetett, 1396-ban már erdélyi vajda volt, és Zsigmond királyi adományozásából, kinek nagy kegyében állott, a Vág környékén roppant dynasta, 1410-ben használt czimét mutatja egy okmányának következő fejezete: „Stiborus Vajvoda Transylvanus, Trichinii, Bistriciae, et Nitriae Comes, totiusque terrae Povaziae seu Vaganae Dominus.” Wagner szerint hajlott kora miatt utóbb az erdélyi vajdaságról lemondott, de 1414-ben midőn nejével Dobrochnával együtt fiok bolondoczi Stibor nevében is a vágujhelyi ágostonrendiek zárdáját alapiták, még szintén a följebbi czimzettel élt, azon különbséggel, hogy ebben Nyitra megye helyett Zolnok megye főispánjának neveztetik.
Nevezett nejétől Dobrochnától fia János keresztnevű volt, mutatja egy 1411-ki okmány végzete, hol mint kir. komornok mester fordúl elé. És alkalmasint Stibor János volt az, kit Wagner összetéveszt atyjával, és a ki szerinte is 1434-ben halt meg, benne halván ki a bolondóczi Stiboricz család, mert e fiún kivűl (kit Wagner nem ismert), Stibor Vajdának csak leánya maradt Katalin, ki alsólindvai Bánffy Pálhoz ment férjhez, kinek leány-ágán a báró Mednyánszky család örökösödött a Stibor nemzetségnek nem csak birtokai egy részében, de nagy levéltárában is.
Az előadottak szerint a családfa ez:
Stibor N.; Stibor 1388. 1414. erdélyi vajda. (Dobrochna.); Andreas Podczesje 1386. 95.; Miklós Wydgovszky 1386.; János főkomornok 1412. † 1434.; Kata (lindvai Bánffy Pál)
E család ivadéka volt még azon Stibor is, ki Stiboricz és Kis-Szobovicsnak irta magát, és 1410–1421. egri püspök volt, tán fia a vajdának.
A család czimere – mint ezt Wagner ki is adá – Stibor vajdának 1395. évi pecséte szerint két egymással háttal álló félhold, köztök arany kereszt; a paizs fölötti sisakon félholdból sárkány fej emelkedik ki szűgyig. Ugyancsak Wagnernál 1410. évi pecsét szerint, hol Stibor az egri püspök Jánosnak neveztetik, a paizs négy felé oszlik, az 1. és 4. udvar a félholdakat és keresztet, a 2. és 3. félholdból emelkedő sárkányt mutat. A paizst püspöki jelvények diszítik.