Gellért Oszkár: Csak ennyi
Jövő, mert elpuhult vagyok még.
Úgy emberül aligha fognék
Teszem: kaszát – ápolt, sima kezemben.
De lekaszálok egy egész világot!
Hitben nincs ember, ki legyűrne engem.
Nem adok ebben senkinek sem,
Én hószin, pelyhes ágyba’ fekszem,
De szebben szőni szines álom-kendőt
Nem tudhat senki. Makacsabbul senki
Nem érez marxi, jézusi jövendőt.
Nem vagyok én se vak, se vétkes.
S álom is kell az ébredéshez.
Ha majd kijössz s én nyugszom már a sirban,
Könyűt, azt ejthetsz, ám ne szidj, ne verj meg
Erős fiam, amért csak ennyit bírtam.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir