EDGAR POE: ANNI
elmúlt, tovaszéledt
a lassu betegség
a néma veszélyek –
Legyőztem a lázat,
melynek neve „Élet.”
erőm veszitettem:
moccanni se birok,
fekszem merevedten:
sebaj! hiszen érzem,
jobban vagyok itten;
testem pihen itt már
akárki ha lát
holtnak hihet itt már
borzadva tekinthet
s holtnak hihet itt már.
sóhaj, zokogás
elcsöndesedének
s a nagy dobogás
a szívben, a szívben, a
szörnyű dobogás!
a kin, a veszélyek
s a velőben az őrült
láz: mind tovaszéledt.
a velőben a láz,
melynek neve „Élet.”
kínja, a szomjnak
kínja is elmúlt
az iszonyu szomjnak
kéj naphtha folyóját
nyaló csunya szomjnak.
ittam a forrást,
mely oltja e szomjat, –
melynek szava csítít:
nem mélyen a földben
folyik ez, itt, itt,
pár lábnyi üregben
a föld alatt, itt, itt.
nekem ostobán,
hogy keskeny az ágyam,
sötét a szobám: –
nem aludt jobb ágyban
még senkise tán:
aludni, ily ágyban
alhatsz igazán.
nyugalma valóság.
feledte talán vagy
nem bánja a rózsát –
nem bánja a mirtuszt,
nem bánja a rózsát.
sok régi bajával.
szentebb zamatokkal
tell most, ibolyával
rozmarin-illattal,
vegyest ibolyával,
árvácskavirággal és
szerény ibolyával.
fürödve megannyi
álomban rólad
te szép, te hiv Anni;
fürteid fürdetik
s fulladoz, Anni!
símogatott,
szívem a szívén
elnyugodott –
szívének egén
szivem elnyugodott.
puhán betakart,
kérvén a Királynőt
s az angyali kart,
hogy árva fejemről
űzzék el a bajt.
nyugton hever itt már
(tudva szerelmét)
hogy holtnak alítnál,
és testem az ágyban oly
békén pihen itt már
(szerelme szivemben)
hogy holtnak alítnál
borzadva tekintenél
s holtnak alítnál.
mint mind a megannyi
csillag az égen,
mert csillaga Anni,
mert csillaga szerelem
csillaga, Anni,
szép szemed csillogó
csillaga, Anni.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir