Mise.
Fojtott sikolyban feltört lázadás,
Százszor gyilkos mámorba temetett
És fel-felsíró feledés:
Erejük-vesztve lesnek a halálra.)
Fedetlen fejű, hajlott mindenik.
Csúsznak, szorulnak az oltár felé törve.
Egy percnyi csend. Az arcok holtfehérek.
Kocsizörgés, ábrándos hó, élet.
Lassan húzódnak mind az oltárszélhez,
Egymáshoz: szürke, előredűlő árnyak.
Küszöbe hol van a halálnak?
Az arcok egyformák: mind csak egyet kérdez.
Az első sorok csupa megszokásból.
Ijedt arcokon két élő szempár gyászol.
Nincs lázadás, feledés, mámor.
Ki tudja, holnap kit temetnek?
Misének vége. Ásítva vár az árok.
A hátsó sorok mind előbbre dűlnek:
(Az oltár körül ácsolt-fa koporsó)
Megfordulnak, megindulnak a párok.
Sóhajt, könnyüt csal a havas útra,
Cifrált önmását szívek véréig szúrja)
Vágyik, búcsuzik, vacog mindenik.
Szél sivít és hó esik.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir