(George Sand első szerelme.)
(George Sand első szerelme.)
A romantikus francia írónőnek, Aurore Dupin-George Sandnak első, eddig még kissé homályos szerelméről és házasságáról, Ernest Seillére, az Akadémia tagjának tollából, érdekes cikket hoz a Revue Hebdomadaire ez évi március 30-i száma, mely cikket a májusi La Revue is kiad. Első szerelmével és férjével, Casimir Dudevantnal Párizsban ismerkedett meg Aurore, a Plessy családnál, hová úgyszólván anyja elől menekült. Mme Maurice Dupin ugyanis és leánya, Aurore, utóbbi nagyanyjának a halála után Párizsba költözködtek, a két éles egyéniségű nő azonban nem sokáig fért meg egymás mellett (Seillére szerint Mme Dupin „tirannizálta” a leányt) s Aurore végül is a Roetier du Plessy családhoz költözött, akik kegyes jó szívvel fogadták. Itt ismerkedett meg Casimirral, aki nála kilenc évvel volt idősebb. Ez a Dudevant szerelemgyerek volt, apjának a köztársaság egy tisztjét, kiből később ezredes és báró lett, tekintette, anyja kóbor spanyol asszony volt, kinek nevére nem emlékeztek. Casimir elvégezte a katonai iskolákat, souslieutenanti egyenruhát viselt, de az Auroreval történt ismerkedés idején még jogi tanulmányokat is folytatott. Plessyék sokra becsülték ezt a Casimirt, fényes jövőt jósoltak neki s amidőn először beszéltek róla Aurorenak, azt mondták, hogy boldog lehet, ha magára tudja vonni figyelmét és meg tudja mozdítani a szívét. Mme Dupin minden mesterkedése ellenére (meg akarta akadályozni, hogy souffre-douleurs-jét elvegyék) megkötötték a házasságot, Dudevant asszony felvette a George Sand nevet és ilyeneket írt: „Férjem sem ösztönös utálatot, sem erkölcsi ellenszenvet nem kelt bennem, én pedig nem kívánok többet annál a testvéri vonzalomnál, melyet éreztem, mikor első ajánlatát elfogadtam.” Ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatokból ered a félreértés és homály, mely George Sand első szerelmét elhomályosítja. Bizonyosnak látszik, hogy George Sand pózolt, sőt tudatosan hazudott ezekben a nyilatkozatokban. Az akadémikus Seillére meglehetős határozottsággal bebizonyítja, hogy George Sand mélyen és egész életére kihatóan szerelmes volt ebbe az urába. Ha Casimir nem is volt valamely exaltált lélek s ha feleségét talán nem is tudta egész lényegében megérteni, annyit biztosan tudott, hogy a házassága szenvedélyes szerelmi házasság. George Sand szeremét bizonyítják Dupin asszony levelei, melyek Emilie de Wisme-hez írt, bizonyítják a naplók és útijegyzetek, melyekben Aurore napról-napra papírosra vetette benyomásait és szenvedélyének elfojthatatlan hangjait, ezek mind arról a forró szerelemről szólnak, amely az ifjú asszonyban házassága első éveiben égett. Sainte Beuvehez, ki szinte világi gyóntatója volt, George Sand e jellemző szavakat írta: „J'ai aimé une fois pendant six aus, une autre fois pendant trois.” Ez a hat év a házasságuk hat esztendeje volt. Miért hazudott hát George Sand, miért tagadta le szerelmét a Memoires-ban is, azzal az ösztönös ügyességgel, melynek annyiszor tanújelét adja írásaiban, amikor nagy mesterét, Jean-Jacquesot utánozva, ékesszólón beszél az életből kiemelkedő erkölcsi magatartásról? A legfontosabb családi tekintetek s egész asszonyi és írói múltja sugalmazták George Sandnak ezt a pózt. Hatalmas asszonyi és emberi emancipációját s lázadását, melyből legszebb alkotásai, az Indiana, Lélia, a Letters d'un voyageur születtek, se maga, se a nyilvánosság előtt nem tudta másképp igazolni, mint azzal a gyanúval, hogy szerelem nélkül és valamely rossz véletlen játékából házasodott. George Sand könyvei gyakran közvetett gyónások. Lélia mindig szerette azt az embert, aki meghozta neki a szerelem revelációját, George Sandnak ez az embere Casimir Dudevant volt.
*
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
