Komjáthy Aladár: Notturno

Fekete vízen száll a csónak
és sír a fűz bús altatónak
csendesen.

Amott a hold ébredni készül
sápad az ég a néma fénytül
dél felé.

Ruhád alól bő édes illat
szivembe kap, mámorba ringat
kedvesem.

Öledbe hajtom - lázas örvény -
kínjaim s vágyaim gyötörvén
bús fejem.

Dús kebled édes álompárna
ráhajlok, bár a halál várna
s nirvana.

Ezer csók: semmi. Reng az égbolt
vágyaink tüze szerteszétfolyt
s ég a víz.

Ruganyos márvány! légy koporsóm
fogadj magadba életoltón
engemet.

Így! Most meghaltam. Száll a csónak
s ringatja halkan koporsómat:
tégedet.

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!