Tass József: Dal

Dallal buzdul a kedv, mint szesszel a bor savanyúja.
Búsongás - jaj, mire jó? Csak nehezebb, ami nehéznek
Érzik úgyis: a kókadt fej, mely bajjal megcepekedve
Asztalra koppan legott, ha nem támasztja a peckelt
Ököl, mint roggyant tetőt támaszt az öldök félfa…

Nótázva kél a reggel. A kakasszó ni - hogy megkukorékol!
Nótásan pattog az ostor. S a kocsik vidám recsegéssel
Futnak a kövezet fölött, mit hupásra hagyott a közigazgatás…

Tanulj vidám csicserit, mely kedvvel fürdeti házad
Ereszeit! S ebben följebb szíveddel, mind följebb a kékbe!
Tudd meg - mi ajkadon kizümmög - a véghetetlen
Élet maga - a Dal, mely magát üdvözli tebenned!

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir