Földi Mihály: A vén gazember
Földi Mihály: A vén gazember
Borly uram, Inokay grófék kasznárja, aki ellopja gazdája vagyonát, hogy megmentse annak gyermekei számára, egyik legkedvesebb alakja Mikszáth Kálmán derűs világának. Megvan benne a jó ötletek halhatatlansága s megörökítően jellemzi azt a kort, Mikszáth Kálmán korát, melyben a magyar író szerencsésen alkalmazkodott az akkori magyar hajlandóságokhoz, nem nézni az élet mélyére, nem hallani meg a földalatti dübörgéseket, nem látni a ruha alatt a szívet s nem figyelni a szavak mögött a vér lüktetésére, – inkább szép, békés szíveket hazudni-álmodni a szédülő mellekbe és az andalító poézis hímes palástját borítani a testek lefoszló ruháira. Mikszáth Kálmán kora nem az igazság, hanem a mindenáron való, csakazértis béke és nyugalom élete volt. Mosolyt, nem gondokat! Derűt, nem töprengést! Álmokat, nem valóságot, megszépített tegnapot, nem feltárt mát és megidézett holnapot!
A magyar temperamentum, ha irodalomra gondol, egyébként is előszeretettel hajlik erre a sziruppal édesített életre. S észre kell vennünk, hogy a háború, forradalom és ellenforradalom kimerítő trilógiája után a magyar közönség, sőt az írók egy tekintélyes része is valami csendes biedermeierre vágyakozik, könnyű mesékre, melyekből hiányzik a kint folyó élet minden lávája, szelíd és kedves genreképekre, melyeket aranykeretbe foglal egy tehetség bölcs mosolya. Innét van Jókai felújult divatja, könyvben is, színpadon is, s ez a hangulat vezette el nyilván Harsányi Zsolt nagy színpadi tehetségét Mikszáth regényéhez.
Semmi sincs távolabb Mikszáthtól a drámaiságnál. A legepikusabb magyar írók közé tartozik, aki szétfolyó akvarellel festi meg témáit, minden gondolata és érzése pedig szinte menekül a kiélezett drámai ellentétektől. „A vén gazember” meg éppen a kompozíciótlanabb, szétesőbb műveihez tartozik. Harsányi nagy színpadi érzékét dicséri, hogy ebből a szétfolyó, epikus anyagból három kedves és hatásos felvonást tudott összesűríteni. Darabjának tengelye a minden lopáson át, önfeláldozóan becsületes kasznár, aki megható erővel szorítja magába titkát s inkább magára zúdítja a becstelenség vádját, de csak a síron túlról küld magyarázatot. Körülötte sok kedves mikszáthos figura tipeg-topog, jól esik látni őket, jól esik tiszta szívéletüket magunkba lélegezni. Lépten-nyomon mikszáthi ötletek bugyborékolnak s Harsányi Zsolt dicséretére kell megemlítenünk, hogy ezek az ötletek nem is mindig a regényből szálltak fel a színpadra, hanem, miként Borly gazdaasszonyának (Rákosi Szidi) harangoztatását gazdája lelkiüdvéért, Harsányi költötte őket a kongenialitás észrevétlenségével.
Aztán meg a színpad nemcsak a dráma, hanem a jó szerepek világa is. Harsányi „Vén gazember”-e nagyszerű szerepet ad Rózsahegyi Kálmánnak, akinek egyszerű eszközökkel élő mélysége itt monumentalitássá növekszik.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
