Babits Mihály: Jó teremtés
Babits Mihály: Jó teremtés
Elhallgat a harang, s rákezdi már a dob.
A templomkupolát most festik szép pirosra,
s talán holnap már kasza villan a rozsra –
a napon állni jó, de lefeküdni jobb.
A templomkupolát most festik szép pirosra,
s talán holnap már kasza villan a rozsra –
a napon állni jó, de lefeküdni jobb.
Elhallgat a dob is, kezdi a kisbíró.
Kékben a zord paraszt, s pénzgondra veszve lelke.
Nyögnek az asszonyok: pípet kapott a csirke!
De ujjong a kalász: a napban állni jó!
Kékben a zord paraszt, s pénzgondra veszve lelke.
Nyögnek az asszonyok: pípet kapott a csirke!
De ujjong a kalász: a napban állni jó!
a napban állni jó! de leheverni jobb!
Végez a kisbíró, s most néma a vasárnap.
Boldog a gazda most, egy órácskát ha lop
s heverve nézheti, hogy kalászai állnak!
Végez a kisbíró, s most néma a vasárnap.
Boldog a gazda most, egy órácskát ha lop
s heverve nézheti, hogy kalászai állnak!
*
Óh kedvesem, nekünk kalászunk nincs: nohát
arassuk örömét a mások mezejének!
Számunkra vett a föld ily sárga, dús ruhát,
s világ gazdái mind a költők és szegények.
arassuk örömét a mások mezejének!
Számunkra vett a föld ily sárga, dús ruhát,
s világ gazdái mind a költők és szegények.
Óh kedvesem, de bús gazdák voltunk soká!
De most látod dicső termést adott az Isten!
Tavunkról a ködöt elkapta e sugár
s tükröt vet a világ kiderült lelkeinkben.
De most látod dicső termést adott az Isten!
Tavunkról a ködöt elkapta e sugár
s tükröt vet a világ kiderült lelkeinkben.
Mily varázstükör ez! kedvesem, nézz körül,
mint dús mezők fölött gazdák szemei néznek:
minden kis résznek itt van szem, aki örül,
de ki fog örülni, ha mi nem, az egésznek?
mint dús mezők fölött gazdák szemei néznek:
minden kis résznek itt van szem, aki örül,
de ki fog örülni, ha mi nem, az egésznek?
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
