Berda József: Nyomorúság dicsérete
Berda József: Nyomorúság dicsérete
Ó áldott Nyomorúság!
mily csöndes legénnyé szépitettél, –
néha nevetésre pirositod bágyadt orcámat:
nem tudni miért? – Bolond legyen, aki kérdi!
mily csöndes legénnyé szépitettél, –
néha nevetésre pirositod bágyadt orcámat:
nem tudni miért? – Bolond legyen, aki kérdi!
Be szép imígyen éldegélni,
vidám szomorúsággal a szívemben
s csavarogni ide-oda, mig megállsz
az egyik uccasarkon, hogy bámulj és
csudálkozz, magad sem tudva okát…
vidám szomorúsággal a szívemben
s csavarogni ide-oda, mig megállsz
az egyik uccasarkon, hogy bámulj és
csudálkozz, magad sem tudva okát…
Aztán tovább mégy, befelé nézel
egy kicsit – vén karakán – és halkan
nevetni kezdel magadon, mint aki
nem törődik vele, mit gondol most
az emberek hebehurgyája.
egy kicsit – vén karakán – és halkan
nevetni kezdel magadon, mint aki
nem törődik vele, mit gondol most
az emberek hebehurgyája.
Jó barátom: drága krajcáros Nyomorúság!
– ugyan ki parancsol néked? Te már csak
enyém maradjál, hadd legyél furcsa figura
tünődni furcsa figurákon, – mert lásd úr lettél,
ki nemesebb napokon lovakkal s szamarakkal
parolázgat tölteni becses idejét…
– ugyan ki parancsol néked? Te már csak
enyém maradjál, hadd legyél furcsa figura
tünődni furcsa figurákon, – mert lásd úr lettél,
ki nemesebb napokon lovakkal s szamarakkal
parolázgat tölteni becses idejét…
Már bizony igy felséges az élet,
mikor áram kapcsolója nélkül
kibuggyanik a tüsszentő nevetés,
nevetése mi dicső szegénységünknek, –
s ha sirnod is kell, csak vered a dobot:
nevetni már mégis szebb pajtás,
hej nevetni,
mig belé nem pottyanunk szürke koporsónkba!…
mikor áram kapcsolója nélkül
kibuggyanik a tüsszentő nevetés,
nevetése mi dicső szegénységünknek, –
s ha sirnod is kell, csak vered a dobot:
nevetni már mégis szebb pajtás,
hej nevetni,
mig belé nem pottyanunk szürke koporsónkba!…
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
