GELLÉRT OSZKÁR: KESELYÜK

Full text search

GELLÉRT OSZKÁR: KESELYÜK
Barátaim, kiábrándultak,
Fanyarak, józan-keserűk,
Most úgy ülünk itt,
Akár tollászkodó keselyűk
A sivatag közepén.
Már nem kérdezzük: hogyan volt, mért van?
Lesz, ami lesz.
Egykori közös szeretőnk: Dicsőség
Fekszik előttünk aléltan.
A gyilkos nap tüzével ráront
S arcát gennyesre marja.
Haldoklik a szomjuságtól.
Rémült szeme mintha felénk hunyorítna:
Ne még, ne még, ne még.
Mi várunk.
Végre!
Végsőt vonaglik s halott.
Akkor nekiállunk
Hogy fölzabáljuk kiaszott tetemét.
S lerágott húscafatok közt
Víjjognak véres lakoma-dalok.
S fölszállva a dögről kisideig
Lengünk s kerengünk fölötte még.
Aztán mind-mind magasabbról
Nézünk le rá: – Dicsőség hol vagy? -
Míg fehér csontváza egybeolvad
A sivatag sárga tengerével.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir