GELLÉRT OSZKÁR: LEVÉL, FIATAL BARÁTOMHOZ

Hogy mered előttem tiszteletlenül
Birálni a könnyet,
Ami bánatos kedvesed szemében ül?

Hogy mered előttem a szikla-közöny
Szavával illetni az ő mosolyát,
Ami árad mint hajnali sugárözön?

Hogy mered előttem a rothadó magány
Himnuszát zengeni
Rügyező vágyú tavaszi éjszakán?

Hogy mered előttem a szikkadt türelem
Zsoltárát papolni, mikor sírni és nevetni
És tépni és harapni akar a szerelem?

Hogy mered?... Vagy istenem, megőrültem én?
Ha azt hiszem hogy a világon minden az enyém,
Mert a kedvesem körme és foga az enyém?
És mosolya az enyém?
És könnye az enyém?

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir