Török Sophie: Köszöntelek, jóhír tudója!
mintha a leloccsant szurkos eget benyelte volna
hidak pántjaiban úgy rázkódott a megdagadt folyam.
De mára felszakadt a köd. Langyos illatok futnak
puha talpakon, a párás égen ritka felhők húznak át
sietős iramodással - valami készül.
Tegnap még sűrű ólomban fuldokoltunk valami készül
szikrázó hidak alatt kinyilt szemmel csillog a víz.
Különös fehér madarak úsznak hangtalan szédületben és
szédülnek a tornyok is, kibökve arany gombjaikat
a tejízű levegőbe. Ünnepi csend van,
mint nagyharang kondulása előtt. Istenem, mi ez?
Miért e visszafojtott csend, mint boldog
szívdobogástól elakadt fiatal lélekzet, lábaim
könnyűsége és szivem könnyűsége miért?
Miért ez a viharutáni ijedtszép fény mintha
a közelítő öröm táncoló hirnök-sugarakban
jelentené magát s aranytekintetével megsöpört
tar gallyak lélekzetért lihegnek. Nyujtózik
a megfogant virág a csupasz ágban
nyujtóznak a tornyok - én is kinyujtom karjaimat!
Villódzó sugarak szúrnak. Köszöntlek Jóhír tudója!
Fényekkel foszló ritka felhő...
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir