ÁRKÁDIA
ÁRKÁDIA
A tökéletes sejt:
«Móricz Zsigmond rátalált Joó Györgyben a tökéletes sejtre, mely morzsákból táplálkozva s magára hagyva vadvirágként élt, de mégis ragyogón és vidáman csinálta az életnek, emberi életünknek alapmozdulatait».
(Válasz, Féja Géza cikke «A boldog ember»-ről).
Ami a szakácskönyvekből kimaradt, avagy hogyan kell habot keverni:
«Már nevetett is. Aztán ráhajolt az üstre és verte, csapta ide az istenhátamögé szorított szebbrevágyó életének minden elfojtott keserűségével a habot.»
(Ujság, Asszony a városból című novella).
A társadalmi rang az ajtó magasságával is mérhető:
«Szép és gazdag vagyok, irígyelt és előkelő, minden ajtó nyitva előttem, a legmagasabbak is…»
Ugyanennek a mondatnak a második fele a női hidegségről szól, bár kissé körülményesen:
«…van mindenem, választékos holmim (fehérneműm), ez tartozik őhozzá (a férjhez) belőlem, ami azon túl van, nem érzem szükségét, hogy vele közöljem.»
(Ujság, Virágos fák című novella).
A vezércikkíró szintén állja a versenyt. Az egyik lapban azt írja, őszibarack-termésünkről zengvén himnuszt, hogy «a magyar barack kétvállra fektette a francia barackot», a másikban így örvend a békének:
«De ebben az arasznyi létben elemi lendülettel tör előre, mint egyik legfontosabb befolyás: az életösztön». «Mennyire szeret nyugodtan dolgozni (az életösztön). Úgy, hogy holnapját ne fenyegesse állandó tengerrengés.»
(Magyar Hirlap, Béke című vezércikk).
Összetett szavak a magyarban:
«…anyjával a kávétrécselésre menni…» (12. old.)
«…úgy érzi magát, mint a macska, melyet szőrmente ellenében simogatnak…» (56. oldal).
«…te szegény munkaállat». (65. oldal).
(Gilgi, Irmgard Keun regénye, fordította Bozzay Margit).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
