WEÖRES SÁNDOR: VEZEKLÉS
ó távolságtól kékült levegő!
oly messze vagy, hogy a lent-lebegő
madárka kettős-ívű gyönge szárnya
Valaha voltam én is oly magam,
mint te. S véltem: mint te, oly boldogan
sivár s érdektelen leszek s nyugalmas.
Véltem: csak kóstolom az életet
s látom: a lét a habjaiba vett
és több van már fölöttem, mint alattam.
mert pillanatnyi bűnök gőze hajt,
nem a magányt vágyom, de a ricsajt.
Te balga szűz, olajodért a bánat
leszek-e még, mint te, oly tiszta pálya,
melyre egy vércse vagy pacsirta szárnya
rajzolja a mosoly kettős ivét?
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir