VÖRÖS VINCE, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője:
VÖRÖS VINCE, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője:
VÖRÖS VINCE, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője: Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Meghatottan szólok ezen az ünnepi napon, amikor először ülésezik az új, többpártrendszerű Országgyűlés. Az az Országgyűlés, amelyet a magyar nép, a magyar nemzet minden rétege által választott képviselők alkotnak, amelyet egy nép szabadságharcának nevezhető demokratikus, titkos választással hozott létre. Annál jobban érzem e napnak a jelentőségét, a magasztosságát és fontosságát, mert számomra ez már a harmadik alkalom olyan tekintetben, hogy a rossz, népelnyomó rendszert megváltoztassuk. Az ilyen törekvésnek a bölcsőjénél voltam ott 1944. december 21. és 22-én, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásán Debrecenben, a Református Kollégium oratóriumában, mely történelmi helyen üléseztek 1949-ben Kossuth Lajosék is.
1944. december 2-án megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, mely előkészítette az Ideiglenes Nemzetgyűlés létrehozását. Nem volt könnyű feladat, hiszen hazánk kétharmadán még háború dúlt. A Nemzetgyűlést előkészítő bizottság dr. Vásári István debreceni polgármester elnöklete alatt megbízottakat küldött széjjel azokra a területekre, ahol már átvonult a háború zaja. Így jutott el Baranyába, Pécsre is Vas Zoltán és gróf Teleki Géza - ez utóbbi a tragikus véget ért Teleki Pál miniszterelnök fi - hogy Baranyában is küldötteket választhassanak a Nemzetgyűlésbe. Pécsett 15 küldöttet választott a nép a pécsi Nemzeti Színházban megtartott nagygyűlésen, 1944. december 17-én.
A Független Kisgazdapárt részéről Kovács Bélával, Per Viktorral és Kis-Tóth Józseffel engem, az akkor 33 éves fiatalembert is megválasztottak. Másnap, a téli időszakban" orosz katonai teherautókon indultunk el Debrecenbe. Az idő zimankós vasfogát éreztem az autón, de a fiatal hevület ezt feledtette, és főleg az, hogy a népnek szabadságot, jogot biztosítunk majd a népi Nemzetgyűlés által. Vállalni kellett a szellős, ponyvás teherautót, mert más közlekedési lehetőség nem volt. Utunk során rombolást, pusztítást és a velünk szembejövő szovjet katonai csapatokat láttunk. Semmiképpen sem volt veszélytelen a vállalkozásunk, mert Pécstől alig 30 km-re, a Dráva mentén még súlyos harcok folytak, ágyúk dörögtek, és a légtérben ellenséges repülőgépek zúgtak. De mi mentünk, hogy segítsünk egy igazi demokrácia és egy új élet alapjait lerakni Magyarországon.
Külön élmény volt találkozni sok régi ismerőssel Debrecenben az Arany Bika Szállóban, melynek környéke némiképpen épségben maradt. Kopottasak voltak az öltözékek, megviseltek az arcok, de örültünk egy másnak, hogy új Nemzetgyűlést hozhatunk létre. Sajnos közülünk alig vagyunk néhányan életben.
Megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés 230 képviselővel, melynek jegyzőjévé választottak. A Himnuszt olyan meghatóan, átérezve, szívből szólóan még nem hallottam, mint amely ott elhangzott. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózatot intézett a magyar néphez. Ebből néhány mondatot idézek, mert ma is időszerűek:
"Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ünnepélyesen kijelenti, hogy kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar állami szuverenitás birtokosa. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés azért ül össze, hogy megjelölje a kivezető utat a hazára szakadt szerencsétlenségből. Sorsunk nehéz, de hittel hisszük, lesz magyar felemelkedés. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával új fejezete kezdődött a magyar történelemnek, megkezdődött a független, szabad, demokratikus Magyarország építése. És ott, a Debreceni Református Kollégium oratóriumában hangzott el 1849. április 14-én Kossuth Lajos ajkáról is, hogy elérkezett a perc, midőn Magyarországnak szabaddá, függetlenné kell lennie. Elérkezett a perc, midőn Magyarország és különösen a nemzet képviselőinek kötelessége Isten, a világ, Európa és a nép előtt kimondani, hogy szabadok, függetlenek akarunk lenni."
Amikor én mint az 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés volt képviselője most összekötő kapocsként állok itt ama ünnepélyesen ülésező Országgyűlés előtt, ezeket az üzeneteket is magammal hoztam. Nem kisebb ennek a Nemzetgyűlésnek, Országgyűlésnek a felelőssége, mint amit 1944-ben Debrecenben felvállaltunk, és ami Kossuth Lajos szavaiban is megnyilvánul. Magyarországnak és ennek az Országgyűlésnek, a nép bizalmából helyet foglaló képviselőknek kezükbe kell venniük valóban a súlyos helyzetbe sodort ország ügyeinek intézését egy akarattal, összefogással, mint a nemzeti akarat kifejezőinek, birtokosainak. Ennek az Országgyűlésnek kell megmutatnia a kivezető utat a hazánkra szakadt szerencsétlenségből.
Tudja mindenki, hogy az 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés demokratizáló munkája a rákövetkező koalíciós időszakban derékba tört, és nem akarom sorolni az okokat, melyek ezt előidézték, és sok-sok becsületes családot tettek tönkre a nemzettel együtt.
Én szeretném átültetni tisztelt képviselőtársaim szívébe, lelkébe az 1944-es Nemzetgyűlés tiszta, becsületes törekvéseit. Szeressük és becsüljük egymást! Mutassuk meg a világnak, hogy egységesek, életképesek vagyunk, és minden erőnket felhasználjuk, hogy elnyerjük azon népek megértését és bizalmát, melyek mellénk kívánnak állni, és segíteni akarnak, és tudnak is támogatni. Ady Endre szavaival zárom beszédemet. 6 írta valamikor: "Most perc-emberkék dáridója tart. De építésre készen a kövünk. Nagyot végezni mégis mi jövünk. Nagyot és szépet emberit és magyart."
Isten áldását kérem a ma összeült Országgyűlés munkájára. (Nagy taps.)
Dr. Szűrös Mátyás a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének jelentése a megbízólevelek átvételéről; a korelnök és a korjegyzők felkérése
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
