BOTOS KATALIN pénzügy-minisztériumi államtitkár:
BOTOS KATALIN pénzügy-minisztériumi államtitkár:
BOTOS KATALIN pénzügy-minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársak!
Örömömre szolgál, hogy ezúttal kérdésre és nem interpellációra kell válaszolnom, hogy az előbbi lefelé menő trendet remélem, nem lesz módjában képviselőtársaimnak megerősíteni, annál is inkább, mert gondolom, hogy válaszom nem fogja kitörő örömmel eltölteni még a kormánykoalíció képviselőit sem, akik remélem azonban, ugyanolyan megértést fognak mutatni felelős törvényhozó magatartásukkal, mint az ellenzék képviselői a konkrét helyzet megítélésében. Azt hiszem ugyanis, ez a kérdés nem Soós Károly Attila interpellációjának körébe tartozik, tehát önök itt csak az objektív helyzetre várnak választ úgy, ahogy az írásbeli kérdés szólt is hozzám.
Ennek értelmében tájékoztatom önöket a következőkről. A jelenleg érvényes 4 éves ciklusú turistaellátmány rendszerét 1989 novemberében még az előző kormány vezette be. Ezt a kétségtelenül népszerűtlen lépést fizetési mérlegünk ismert, súlyossá váló hiánya tette szükségessé. A turistaként kiutazók 4 évente legfeljebb 300 USA dollárnak megfelelő valutát vásárolhatnak, feltéve, ha az első három évben nem élnek az évi 50 dolláros valutavételi lehetőséggel.
A felolvasásban megállok, teljesen világos tehát, hogy a közeli jövő fogalma megítélés tárgya lehet, hogy pontosan mit értünk távoli és közeli jövőn. Az akkori törvényalkotók, pontosabban jogszabályhozók és rendelkezést kigondolók nyilván úgy ítélték meg a helyzetet, hogy bizonyos lélegzetvételnyi időre ilyen nadrágszíj-meghúzó magatartásra lesz szüksége az országnak a devizális ellátottság terén.
Azt hiszem, hogy az azóta eltelt időszak fejleményei ennek az oldását semmiképpen nem indokolnák. De azért itt felhívom a figyelmet arra, hogy egy picit pontosítani kell képviselőtársunk kérdését. Ha ugyanis az első két évben felveszi valaki az 50-50 dollárt, 4 évre összesen csak 200 dollárt vehet fel. Ha a harmadik évben kezdi meg a valutaváltást, a prémiummal együtt összesen 250 USA-dollár váltható át. A képviselő úr kérdése tehát nem egészen pontos, ugyanis az állampolgárok nem évente vásárolhatnak 50 dollárt, hanem a fenti rendszer szerint. Itt van egy kitolás, mármint hogy a rendelkezésre bocsátás kitolása. Kitolás az állampolgárral, amit azonban nem mi hoztunk, hanem azok az objektív körülmények, amelyeket én már oly sokszor elmondottam itt a Parlamentben, ránk örökül hagytak.
De a kérdés mélyebb magyarázatára rátérve, mint említettem, a jelenlegi valutaellátási rend, a jelenleg is érvényes valutaellátási rend a múlt évi központi intézkedésen alapul, amely szerint a konvertibilis elszámolású idegenforgalom devizális kérdéseit úgy szükséges szabályozni, hogy 1990-től növekvő aktívum keletkezzék. A konvertibilis elszámolású idegenforgalom bevételeinek és kiadásainak első négy havi (mozgás) – azt hiszem, érdekli az urakat a válasz! (Közbeszólás: Feltétlenül – Derültség.) – alakulása a következő képet mutatja. Bevételünk 197 százalékkal nőtt ez alatt a 4 hónap alatt, kiadásaink pedig 40 százalékkal. Egyértelműen az az egyenlegjavulás, amely az egyébként kimutatható konvertibilis devizaegyenleg javulásában egyébként is tükröződik, többek között az idegenforgalomnak is a része, ami sajnálatos módon rövid távon mindig a kiadás-visszafogásból ered, hosszabb távon érhető el ugyanis a bevételnövelő intézkedéseknek az eredménye, annak a jelentkezése. A kiadások belül magánutazás céljára megvásárolt konvertibilis fizetőeszköz mindössze 33 millió USA-dollárra tehető.
Az 50 USA-dolláros valutaellátási rend év közbeni megváltoztatásához a következőket kellene mérlegelnünk, ha a rövid távot így értjük.
A bevételek rendkívül dinamikus emelkedése és az erősen korlátozott valutavásárlási lehetőségek mellett csupán 50 millió USA-dollár aktívum képződött az első négy hónapban, tehát nem volt olyan óriási nagy az eredmény. Teljesen bizonytalan azonban a bevételek és kiadások alakulása az év hátralévő hónapjaiban, különös tekintettel az előttünk álló idegenforgalmi főszezonra, hiszen a képviselőtársak is ezért tették fel ezt a kérdést, hogy mi várható az idegenforgalmi szezonban. Várhatóan a növekvő ellátmány-igénybevétel, a szervezett utakkal kapcsolatos kiadások növekedése – mindez nem mérhető fel egész pontosan. Nem zárható ki ugyanakkor a beutazó fogalomban meghatározó súlyt képviselő NSZK-beutazó forgalom csökkenése az örvendetes hivatalos látogatások ellenére sem.
Így tehát bevételkiesésére gondolunk, ezt becsüljük. Ezt figyelembe kell vennünk, amikor az ellátás javítását gondoljuk meg. A kiadásokon belül az első négy hónapban a hivatalos utak és a szervezett turizmus kiadásai meghatározó súlyt – négyötöd részt – képviseltek. Ezek további alakulását ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolhatja a várható valutaunió az NSZK és az NDK között.
Az elmondottakra tekintettel tehát a jelenlegi valutaellátási rend év közbeni megváltoztatását nem tartjuk lehetségesnek. Ez lenne összefoglalva a válasz képviselő úr kérdésére.
Még szeretnék a munkatársaim által is előkészített anyaghoz hozzátenni egy személyes véleményt. Szeretném azt, ha a tisztelt képviselőtársak és az ország lakossága is átgondolnák, le kell-e már vetkőznünk azt a rutinszerű reagálást, amely szerint az "állam bácsi" ellát bennünket. Az eladás mint piaci aktus a kereslet és a kínálat rendelkezésre állásának függvényében következhet be. Nem szeretnék nagy közgazdasági vitákba bonyolódni, de egy egyensúlyi árfolyam kellene ehhez. Gondolom, a kérdést feltevő szabad demokrata barátaink is elsőrendű fontosságúnak tekintik az infláció elleni küzdelmet, amelyet semmiképpen sem tehetünk kockára egy olyan faktorral, mint például a lakossági devizaigények ráeresztése a szűkös devizakészletekre, és ezáltal egy olyan árfolyam kialakítása, kikényszerítése, amely az inflációra kedvezőtlen hatást gyakorolna. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
