SZABÓ ERIKA, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
SZABÓ ERIKA, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
SZABÓ ERIKA, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Akkor egybe mondom időtakarékosság céljából. Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!
Egy kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert Tóth Tihamér ugyan hosszan részletezte, hogy milyen módosító indítványok, illetve javaslatok kerültek a Ház elé, viszont az indoklásokat nagyon gyéren sikerült neki elmondania. Tekintve, hogy mind a 22 benyújtott módosító javaslatot a bizottság elutasította, így kénytelen vagyok a részletes indoklásra is kitérni, így előfordulhat, hogy hosszabb leszek nála.
A mindössze 11 szakaszból álló törvényjavaslat valamennyi paragrafusához érkezett módosító javaslat, kivéve a 4. §-t. Gondolom, ehhez is csak azért nem, mert az önkormányzati törvény is tartalmazza ezt a rendelkezést.
Az 1. §-ról már volt szó, dr. Salamon László elmondta, hogy itt a képesítési előírásokról folyt a vita. Sajnos nálunk az önkormányzati bizottságban ahhoz is másfél óra kellett, hogy meggyőzzük a bizottsági tagokat arról, hogy nem külön kormányrendeletben, hanem törvényben kell szabályozni a képesítést.
Miután nagynehezen sikerült elfogadtatni a bizottsággal azt a követelményt, miszerint a köztársasági megbízott jogállásáról szóló törvényjavaslatban kell szerepelnie a képesítési előírásoknak, így kerülhetett sor az ehhez kapcsolódó módosító javaslatok részletes megvitatására.
Megjegyzem még ebben a kérdéskörben, hogy a Kormány a köztársasági megbízott képesítési előírásairól ez év november 13-án egy kormányrendeletet adott ki, ismét kísérletet téve arra, hogy befolyásolja a Parlament későbbi döntését egy ilyen, törvényi szintű szabályozást igénylő kérdésben. Korábban is volt már rá példa. Például a helyi önkormányzatokról szóló átmeneti és kiegészítő szabályok esetében, amikor a megyei küldöttek megválasztásának módját már körlevélben leadták, mielőtt még a törvénytervezet a Ház elé került volna.
A módosító javaslatok:
Dr. Kiss György módosító javaslata szerint jogi egyetemi végzettség és öt év szakmai gyakorlat lett volna szükséges, a mi javaslatunk Hodosán Rózával jogi szakvizsgát írt volna elő. István József képviselőtársam szerint viszont felsőfokú végzettség is elegendő lenne ehhez a tisztséghez.
A Kormány és a kormánypárti képviselők merevségét a vitában nem tudom megérteni, akik mereven elzárkóztak attól, hogy kizárólag jogi végzettségű személy láthassa el ezt a tisztet, főleg azok után, hogy a jogi bizottság így foglalt állást, most már tudjuk. Ezért ezt a kérdést továbbiakban nem kívánom részletezni.
A törvényjavaslat 2. szakasz (2) bekezdéséhez két módosító javaslat érkezett. Dr. Mezey Károly és dr. Szendrei László szerint, ha a köztársasági megbízott lehet pártnak tagja, viszont nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat pártja érdekében, ez az alkotmányos jogaitól való megfosztását jelentené, azonkívül nehéz elhatározási kérdés lenne azt eldönteni, hogy például egy, a párt összejövetelén való részvétel minek minősül.
Ezért ők a 2. § (2) bekezdésének második fordulatát elhagyni javasolják.
Dr. Gál Zoltán képvsielő differenciált módon kívánja szabályozni a kérdést, Tóth Tihamér ismertette részletesen az indokait, ezért nem ismétlem meg.
A törvényjavaslat 3. szakaszához is három módosító javaslat érkezett. Valószínűleg szintén nem véletlenül, hiszen az önkormányzati törvény szerint, amelyet ez a törvényjavaslat is követni próbál, a köztársasági megbízott kinevezése a köztársasági elnök megbízatásának időtartamára szól. Ezért a törvényjavaslat 3. szakasz a) pontja szerint a köztársasági megbízott megbízatása a köztársasági elnök megbízatásának megszűnésével szűnik meg. Igazodva az önkormányzati törvényhez. Ez a szabály viszont nem számol azzal a körülménnyel, hogy a köztársasági megbízott kinevezése időt vesz igénybe. Ugyanis a miniszterelnöknek először javaslatot kell tennie, az Országgyűlés bizottságának meg kell hallgatnia a jelöltet, és a kinevezés csak ezek után következhet, ehhez viszont nélkülözhetetlen az új köztársasági elnök, akinek a megválasztása szintén időt igényel. Ily módon a régiók feltehetően egy-két hónapig a törvény erejénél fogva köztársasági megbízott nélkül maradnának.
Ennek a helyzetnek a feloldására érkeztek a módosító javaslatok.
A vázolt ellentmondás feloldásának szükségességét többen úgy látjuk feloldhatónak, ha a bizottság javaslatot tesz az önkormányzati törvény módosítására. Ugyanis hiába tettünk volna be akármilyen időkorlátot, hogy 60 nappal utána vagy az új köztársasági elnök kinevezéséig tartson a köztársasági megbízott tisztsége, ellentétbe kerültünk volna az önkormányzati törvénnyel.
Ezért szavazásra került sor: tízen támogatták a bizottságból azt, hogy módosítani kell az önkormányzati törvényt, nyolcan ellene szavaztak, és hárman tartózkodtak. Ez azt jelenti, hogy egy szavazaton múlott mindössze az, hogy az önkormányzati törvény módosítására javaslatot nyújtsunk be bizottsági szinten.
Mivel erre a javaslattételre nem került sor, ezért most bejelentem, hogy mi Hodosán Rózával a 918/2-es számon benyújtott módosító javaslatunkat visszavonjuk, hogy ne legyünk ellentétesek az önkormányzati törvénnyel.
A törvényjavaslat 5. és 10. szakaszában szereplő államigazgatási kifejezés helyett István József képviselőtársam a közigazgatás kifejezés használatát javasolja. Indoklásában a szövegpontosítás célja az, hogy a törvényjavaslat fogalomrendszere összhangba kerüljön a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat fogalomrendszerével.
A bizottság ezt is elutasította. A törvényjavaslat 5. szakasza (1) bekezdésének módosítására két módosítási javaslat érkezett.
Dr. Gál Zoltán képviselő szerint maradjon ki a szövegből az a meghatározás, hogy a köztársasági megbízott hivatala államigazgatási feladatokat ellátó, állami költségvetésből gazdálkodó szervezet. Az idézett szövegrész felesleges voltát azzal igazolja, hogy semmivel sem mond többet ez a rendelkezés, mint az önkormányzati törvény 98. szakasza.
Az 5. szakasz (1) bekezdése még egy lényeges kérdést tartalmaz, mégpedig azt, hogy a köztársasági megbízott hivatalának működési költségeit a Belügyminisztérium költségvetésében kell-e biztosítani.
A bizottság dr. Gál Zoltán képviselő módosító indítványát elfogadta, miszerint a működési költségeket nem egyszerűen a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében, hanem azon belül elkülönítetten kell biztosítani. Ezzel szemben a Hodosán Rózával közösen benyújtott módosító javaslatunkban azt indítványoztuk, hogy az állami költségvetés külön fejezetében és ne a Belügyminisztérium költségvetési keretén belül rendezze a működéshez szükséges költségeket. Hiszen ez egy új, speciális feladatokkal ellátott szervezet lesz a magyar jogrendszerben. Törvényességi ellenőrzési jogköre és kinevezési körülményei is a kormányzattól részben különálló szervezeti felépítést feltételeznek.
A bizottsági ülésen jelen évő pénzügyminisztériumi képviselő szerint ez azért nem lehetséges, mert a kiadások egyelőre nem tervezhetőek, viszont – és itt mondanak ellent önmaguknak – a Belügyminisztérium költségvetésén önálló fejezetként már tervezhetőek.
A Belügyminisztérium képviselője részéről pedig az az érv hangzott el, hogy a szakmai irányítást is a belügyminiszter végzi. Ez az érv sem fogadható el, hiszen az irányítás önmagában nem jelent szervezeti alárendeltséget, és főképp azt nem, hogy pénzügyi függőség is legyen.
Az 5. § (2) bekezdéséről is hosszas vita folyt. Alapvetően azért, mert ellentétes az önkormányzati törvénnyel az, ha kötelező erővel rendelkezik megyei hivatalok felállításáról. Az önkormányzati törvény 100. §-ának (3) bekezdése egyébként is a köztársasági megbízottra ruházza ezt a jogot, hogy a hivatal belső szervezetét meghatározza. Ezért a Hodosán Rózával együtt benyújtott módosító javaslatunkban az említett bekezdés elhagyását javasoltuk.
Gál Zoltán képviselő feltételes módban fogalmazta át ezt a bekezdést, és a köztársasági megbízott által létrehozható megyei hivatalokat kirendeltségnek nevezi. Ez a módosító javaslat már csak azért is támogatandó, mert – mint már említettem – az eredeti törvényjavaslat ezen a ponton ellentétes az önkormányzati törvénnyel, másrészt pedig ha Gál Zoltán javaslatát elfogadnák, amely területi kirendeltségekről beszél, akkor feloldható lenne az a zűrzavar, amely a megyei köztársasági megbízotti hivatalok felállítása esetén létrejönne. Ugyanis nem tudom elképzelni, hogy a hivatalok rendszerében hogyan tud eligazodni az ügyét intézni akaró állampolgár. Lenne a régióban székelő köztársasági megbízotti hivatal, a megyében székelő köztársasági megbízotti hivatal is. Ha még a nevében sikerül legalább változtatást elérni, hogy kirendeltségnek nevezzék, akkor talán javulna a helyzet valamelyest.
A bizottság azonban ezt a javaslatot is elvetette.
A következő módosító javaslat, amelyet szintén leszavaztak, a törvényjavaslat 6. és 7. szakaszának elhagyására vonatkozik. Ezt szintén Hodosán Rózával együtt nyújtottuk be. Ugyanis ez a két szakasz a köztársasági megbízott hivatalvezetőjéről rendelkezik. Sajnos ismételnem kell önmagam, hiszen véleményünk szerint ez a két paragrafus is ellentétes az önkormányzati törvénnyel. Az önkormányzati törvény 100. § (3) bekezdése – mint már említettem – a köztársasági megbízott jogává teszi, hogy a hivatal belső szervezetét megállapítsa. Az meg már teljesen elfogadhatatlan, hogy a törvényjavaslat 7. § (2) bekezdése szerint a belügyminiszter egyetértése szükséges a hivatalvezető kinevezéséhez. Sajnálatosnak tartom, hogy a törvényjavaslat érdemi kitöltése helyett egy olyan tisztségről rendelkezik két szakaszban is, amely ráadásul egy magasabb szintű kétharmados törvénnyel ellentétes.
Az István József képviselő által benyújtott módosító javaslat a hivatalvezetőre vonatkozik, véleménye szerint az erre a tisztségre vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kérdésekben a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Dr. Gál Zoltán képviselő módosító javaslata a 8. § (1) bekezdés a) pontjára vonatkozik, amely a köztársasági megbízott törvényességi ellenőrzési jogkörének egyik eleme. Javaslata szerint a "szervezete" kifejezést törölni kell a javaslatból, az önkormányzat szervezetére ne terjedjen ki a törvényességi ellenőrzési jogkör, hiszen az Alkotmány 44/A. § (6) bekezdés a) pontja rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat önállóan, a törvény keretei között alakítja ki szervezetét.
Dr. Mezey Károly és dr. Szendrei László módosító javaslata a 8. § (1) bekezdés b) pontjára vonatkozott. Véleményük szerint a köztársasági megbízottnak törvényességi ellenőrzési jogkörében azt is vizsgálnia kell, hogy az önkormányzat működése, rendelete, határozata nem sérti-e más önkormányzatok jogos érdekeit.
A törvényjavaslat 8. § (2) bekezdés b) pontjának az elhagyását javasoljuk a Hodosán Rózával közösen benyújtott módosító javaslatunkban. Ez a pont olyan általánosságot tartalmaz a törvényességi ellenőrzés körén kívüli határozatokra, ami csak növelné a jogbizonytalanságot.
A 9. §-t is elhagyni javasoljuk. A Kormány ugyan módosította eredeti beterjesztését, de véleményünk szerint még abban a formában sem illeszthető be az önkormányzati törvény 98. §-ában meghatározott köztársasági megbízotti feladatok közé.
Figyelmüket köszönöm – ezzel a kisebbségi vélemény ismertetését befejeztem, és ha engedélyt kapok, folytatom a részletes vitában az előadásomat.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kisebbségben maradt módosító javaslataink részletes indoklását már az előzőekben kifejtettem, ezért most néhány általánosságban megfogalmazott kritikát szeretnék kifejteni a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ha őszinte akarok lenni (Az elnök közbeszólása: Felhívom szíves felszólalónk figyelmét, hogy a részletes vitában szól!) , akkor meg kell mondanom, hogy ez a törvényjavaslat alkalmatlan a Parlament általi tárgyalásra (MSZP padsoraiban derültség) ugyanis nem tudja betölteni azt a feladatát, miszerint részletes szabályokkal kellene kitölteni az önkormányzati törvény keretjellegű szabályait. Ismét keret jogszabály-tervezettel állunk szemben. Még azt is csak hosszú küzdelem után sikerült elérni, hogy legalább a képesítési előírások e törvényben szerepeljenek. Nem ad választ a törvényjavaslat arra, hogy milyen konkrét ügyekben van elsőfokű hatósági jogköre a köztársasági megbízottnak és melyekben gyakorol jogorvoslatot. Az államigazgatási eljárási törvénnyel való összhang igényéről már nem is beszélek. A bizonytalanság feloldására azt az egyszerű trükköt találták ki, miszerint a köztársasági megbízott megyénként területi hivatalt hoz létre kötelező jelleggel. Természetesen ezek a hivatalok a volt megyei tanácsok épületében székelnek, ott megvan az apparátus, akik az említett feladatokat eddig is ellátták. Így tehát helyet sem kell keresni, a szakembereket sem kell elbocsátani, minden maradhatna a régiben, csak az elnevezést változtatnák meg a "köztársasági megbízott megyei hivatala" címmel. Az, hogy ez ellentétes az önkormányzati törvénnyel és azzal a céllal, amelyet az önkormányzati törvény vitája során valamennyi parlamenti párt elfogadott, hogy éppen a megyétől való különállás érdekében külön területi szervezetként, vagyis régiókban működjön ez a hivatal, az felejtődött el. Mintha a törvényelőkészítőknek más sem járt volna az eszében, csak az, hogy hogyan lehet a köztársasági megbízottból főispánt csinálni. Nagy örömömre dr. Salamon László is analógiát talált a két funkció között. Ezzel szemben nem sikerült egy olyan koncepcióba belehelyezni ezt az új szervezetet, amely az átmenet során a jogbizonytalanságot feloldaná. Erős a gyanúm, azért, mert nincs koncepció. Pedig csupán abból kellett volna kiindulni, hogy alapvetően a törvényességi ellenőrzés végzésére alakítottuk ki ezt a hivatalt annak idején.
Tisztelt Ház! Ezek után valószínűleg nem kell külön megindokolnom, hogy módosító indítványom nagy része miért éppen a javasolt törvényszakaszok elhagyására vonatkoznak. Nagyon furcsának tartom, hogy a részletes indoklásainkban több helyen kifejtett "ellentét az önkormányzati törvénnyel" érvünk nem talált meghallgatásra. Például a megyei hivatalok felállítása kérdésében vagy a hivatalvezetőről szóló rendelkezések elhagyásánál.
Tisztelt Országgyűlés! Összességében az a véleményem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat nem tudja betölteni feladatát. A magunknak hozott határidő miatt viszont feltétlenül szükséges lenne a törvény elfogadása ahhoz, hogy a köztársasági elnöki hivatalok legkésőbb január 1-jéig megkezdhessék működésüket. Javaslatunk tehát az, hogy módosító indítványainkat, amelyek az egyes paragrafusok elhagyására vagy módosítására irányulnak, a tisztelt Ház fogadja el. Képviselői hivatástudatukban bízva támogató szavazataikat előre is köszönöm. (Az SZDSZ padsoraiban taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
