HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az utolsó kérdés úgy szólt, hogy fel tudunk-e készülni. Úgy vélem, hogy fel tudunk készülni. A Belügyminisztérium nem most, amikor az újságban nyilatkoztunk ezzel kapcsolatban, hanem már hosszú ideje készül arra, hogy biztosítsa a Magyarországra jövő, akár gazdasági, akár politikai okokból Kelet felől menekülő emberekkel szemben az ország stabilitását és a polgárok stabilitását. Ennek a jegyében egy pontosan kidolgozott terv szerint történt az a hírhedettnek minősített idegenrendészeti akció, ezzel kívántuk már annak idején megszűrni a hazánkban illegálisan tartozókodó külföldieket, amire természetesen a válasz az volt, hogy máshonnan vontuk el a rendőri erőket. Nem vontuk el – ez volt a célja. Ezen akciósorozatba – ha úgy tetszik, cselekvési programba – tartozott ez a szelet intézkedés is egyébként. El kell dönteni azt a kérdést, hogy gazdasági vagy politikai menekültként kezeljük őket, ez pedig attól függ, hogy milyen módon és formában alakul a Szovjetunióban a belpolitikai helyzet. Nyilvánvaló dolog, hogy az emigráció kezelése a különböző nemzetközi szerződések, a genfi konvenció szigorú szabályai alapján történhet csak Magyarországon. Egészen más a helyzet akkor, ha gazdasági menekültről van szó, és egészen más a helyzet, ha politikai menekültről van szó.
A következő módon fogjuk kezelni ezt a kérdést. Összeurópai gondnak tartjuk, ezért tárgyaltam három héttel ezelőtt a lengyel belügyminiszter úrral. Egyébként a sajtóban nyilatkoztunk is erről.
Egy héttel ezelőtt ezért voltam Prágában, és tárgyaltam a csehszlovák belügyminiszter úrral.
A csehszlovák belügyminiszter úrral történt megállapodás a következő: felkértem őt arra, hogy e héten – ez meg is történt – a lengyel belügyminiszter úrral egyeztesse álláspontját a mi képviseletünkben is, ő pedig engem hatalmazott fel arra, hogy a héten sorra kerülő, osztrák belügyminiszterrel történő találkozás során képviseljem a csehszlovák ez irányú érdekeket, és egy közös programot dolgozzunk ki. Miből áll ez a közös program? A belső jogszabályokat kívánjuk mindenféleképpen rendbetenni, ne haragudjék a triviális kifejezésért, ez azt jelenti, hogy radikálisan változtatni kívánunk az alkalmaztatási lehetőségeken a külföldi feketemunkával kapcsolatban. A Parlament, Ön és az Önök segítségével nagyon komoly bírságot akarunk. Ennek rengeteg belpolitikai jogszabály-alkotási konzekvenciája van, ezeket előkészítettük, ezek kerülnek szinte heteken belül a Kormány elé, illetve ahol törvényt kell módosítani, a Parlament elé. Ez a belső jogszabályi része a dolognak.
A határral kapcsolatban: vitás kérdés az, hogy vízumkényszert vezessünk-e be a szovjet állampolgárokkal szemben vagy nem. A Külügyminisztérium pillanatnyi álláspontja, hogy a vízumkényszer bevezetése nem indokolt, hiszen azért küzdött Ön is és mindenki, mindannyian, hogy szabadon utazhassunk. Azonban olyan belső, a vízumkényszert pótló jogszabályokat kívánunk hozni, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy gazdasági menekült politikai menekültnek álcázottan jöjjön Magyarországra, ezért felvetődött – most a tervezés stádiumában vagyunk –, hogy szigorítani fogjuk a meghívó leveleket, a beutazóktól bizonyos összeg felmutatását kérjük. Csak nagyságrendben mondom, a csehszlovák álláspont szerint ez az 1000 dollárt is elérheti. Mi ezt természetesen nem akarjuk, csak mint egy lehetőséget mondtam.
A határokon feltétlenül meg kívánjuk szűrni a beutazni szándékozókat, a zöld határt – hangsúlyozni kívánom: nem a műszaki zárt – meg fogjuk erősíteni, ez azt jelenti, hogy már most is a Szovjetunió frekventált határszakaszaira 172 km-t, ha jól emlékszem, 150 km körüli szakaszt megerősítette a határőrség, és meg kívánjuk erősíteni ugyanígy a határ őrizetét a határrendészet aspektusából a horvát, szlovén – az egész jugoszláv határon is, ahol fogalmilag nem kizárt, ha beindul – ahogy Ön mondta: az exodus – egy tömeges átjövés, átmenekülés, akár gazdasági, akár politikai okokból – megtörténhet. Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, mert egészen másféle módon, másképpen kellene kezelni azt, aki kárpátaljai magyar, holott erre lehetőség nincs – vagy egy bácskai, bánáti magyar származású embert. Ezzel kapcsolatban a lengyel belügyminiszter úrral tárgyaltunk, és megkíséreljük a közös álláspontot kialakítani.
A Menekültügyi Hivatalt megerősítjük létszámban és a menekülttáborok komfortját illetően, hisz ez költségvetési kérdés, ezzel kapcsolatban tárgyalunk a ZÁVKI-val, a Vagyonügynökséggel, a Honvédelmi Minisztériummal, hogy az Alföldön kapjunk egy-két olyan nagyobb terjedelmű helyiséget, ahol el tudjuk a menekülteket helyezni.
Magyarul: belső és külső jogszabály módosításával, a Menekültügyi Hivatal megerősítésével arra törekszünk, hogy ezt megakadályozzuk. Egy dologra vigyázzunk, nehogy hagyjuk pénzzel, esetleg egy nagy összegű nyugati segéllyel megvenni az esetleges puffer-szerepünket. Ezt nem kívánja a Kormány – és úgy vélem, a parlament sem – fölvállani. Ne haragudjanak, visszaéltem a türelmükkel. Köszönöm. (Gyér taps jobbról.)