HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kisebbségi szószólók jogainak ügyében feltett kérdésére a következőket tudom válaszolni azzal, hogy értelemszerű és nyilvánvaló dolog, válaszom csonka lesz, miután törvény még nincsen. Egyébként nem a Belügyminisztérium terjesztené elő ezt a törvényt egyrészt, másrészt pedig bármilyen módon belenyúlni az önkormányzatok életébe – akár jogokat, akár kötelezettségeket adni nekik – csak törvénnyel lehet.
Az önkormányzati törvény 12. §-ának (5) bekezdése tartalmazza a kisebbségi szószólókra vonatkozó szabályozás lényegét azzal, hogy kimondja: "Az önkormányzati választásokon a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje válik kisebbségének helyi szószólójává."
Az önkormányzati törvény megalkotásakor világos volt a Parlament előtt az a tény, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól külön törvényt kell készíteni, amely e jogosítványokat részletesen kibontja. Ennek a törvénynek a hiányában az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény és az önkormányzati törvény csak a legfontosabb garanciális szabályokat állapította, állapíthatta meg. Ezért jogos az Ön kérdése, azonban ezek a kérdések az átmeneti helyzetre vonatkoznak, hiszen a jelenlegi szabályozás – mint ahogy már az imént említettem – részben garanciális, részben tovább bővítendő szabályokat tartalmaz.
A nemzeti és az etnikai kisebbségek helyi szószólójára vonatkozó szabályokat is majd az előkészítés alatt álló és a jövő évben a Parlament elé kerülő törvény fogja részleteiben tartalmazni.
A konkrét kérdésekre rátérve: a nemzeti vagy etnikai kisebbségek képviselője részére a képviselőtestület feladat- és hatásköröket adhat. Célszerű, ha megválasztják a nemzeti vagy etnikai kisebbség tanácsnokát, így pl. a cigányügyi tanácsnokot, amely ebben a minőségében valamennyi, a képviselőket, tanácstagokat, tanácsnokokat megillető kedvezményben részesül. Erre a jogszabály lehetőséget ad.
Amennyiben a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje nem tagja a testületnek, azaz helyi szószóló, azt a testületnek határozatba kell foglalnia. A határozat e jogállásának a dokumentuma, mellyel ő bárki előtt igazolhatja magát, bizonyíthatja szószólói minőségét.
A nemzeti vagy etnikai kisebbség szószólójának a testület feladatához igazodó széles véleményezési jogkört kell biztosítani. A bizottság nem képviselő tagja – amennyiben a testület létrehoz nemzeti vagy etnikai bizottságot –, a képviselőtestületet rendszeres és komoly elfoglaltsággal járó feladatok ellátására kéri, kérheti fel, amelyek között a leglényegesebb a képviselőtestület és a kisebbség közötti kapcsolattartás, a kisebbségek tájékoztatása.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbségek hiányérzete sok esetben éppen abból a körülményből fakad, hogy tájékozatlanok vagy rosszul tájékozottak a településen folyó munkáról.
Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a szószóló a testület megbízása alapján támogassa a kisebbség önszerveződését, amely jelenleg a kultúra és az egyéb értékek ápolására szolgál. A mindezekben való közreműködés mértéke a helyi szószólók öntevékenységén és áldozatkészségén is múlik. Ezt rögtön kiegészíteném azzal – mert tudom, hogy ez minden esetben pusztába kiáltott szó –, hogy a Belügyminisztérium kifejezetten arra instruálja – elnézést a kifejezésért, nem tudok jobbat –, oda próbál hatni, hogy az önkormányzatok minden lehetséges eszközzel és módon támogassák a szószólót, és bővítsék – hiszen ez joguk – a lehetőségeit, adjanak neki tágabb, nagyobb hatáskört.
Az önkormányzati törvény, de egyetlenegy ilyen jogszabály sem tiltja, hogy a kisebbség szószólója a testület által elvégeztetett, illetve általa felvállalt feladataihoz igazodó szerény mértékű tiszteletdíjban – ez a szerény mérték viszonylagos – vagy egyéb juttatásban részesüljön. A testületen múlik tehát.
A helyi szabályozás indokoltságát is éppen ezek a kérdések támasztják alá, ugyanis az egyes településeken a kisebbségek létszáma, súlya, igényei eltérő mértékű foglalkozást, kapcsolattartást igényelnek, melynek hatással kell lennie a helyi szabályozásra, az abban megállapított juttatások nagyságának körére is. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)