LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A törvény rendkívül fontos, alapvető. A világ efelé halad. A közelmúlt napokban külföldi befektetőkkel tárgyaltam, és ha nem is az első, de nagyon hamar feltett kérdésük volt, hogy van-e Magyarországon korszerű versenytörvény. Persze, nem biztos, hogy ezt pozitíve, lehet, hogy negatíve kérdezték, mindenesetre érdeklődtek, hogy van-e.
Én ki merném mondani, hogy ez a törvény, illetve általában ezek a törvények a piacgazdaság morális infrastruktúráját képezik, annyira lényegesek, hogy ezek nélkül megmozdulni sem lehet. Ezzel kapcsolatban, hogy Magyarországon aktuális vagy nem, hadd idézzem Vörös Imre professzornak, a téma nagy szakértőjének egy mondatát: "A magyar piac kartelljogi paradicsom, ahol egyelőre, a törvényes tilalmak ellenére a gyakorlatban következmények nélkül lehet versenyt korlátozni, és a gazdasági erőfölénnyel visszaélni."
A törvényjavaslattal kapcsolatban több észrevétel hangzott el. Én öt észrevételt szeretnék ezzel kapcsolatban tenni, röviden, mert itt-ott némi átfedés van az előttem szólókkal.
Az első a fogyasztók megtévesztésének a tilalma, amit a második fejezet tartalmaz. Úgy érzem, hogy ez a fejezet nem idevaló. Megítélésem szerint ugyanis alapvető különbség van a fogyasztói érdekeknek a verseny tilalmával való védelme – ami ennek a tárgya, és nagyon jól van megfogalmazva a törvénytervezetben –, és a fogyasztók direkt, kereskedelmi érdekképviselete, a forgalomba hozatal feltételei, kvázi a KERMI-nek a feladatai – ma ebben a formában fogalmazódik vagy fogalmazódott meg –, között. Ez egy másik típusú érdekvédelem. Megítélésem szerint nem a törvénybe tartozik. Körülbelül húsz versenytörvényt átnézve az elmúlt héten, egyetlenegyben sem találtam meg ezt a fejezetet. Van olyan, például a francia versenytörvény, ahol egy kiegészítő törvény külön ezzel foglalkozik, de maga a törvény, tudomásom szerint, sehol nem tartalmazza. Úgy érzem, kicsit félrevezető is, ha ez ilyen formában benne van.
Második megjegyzésem a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kérdésére vonatkozik. Ezeknek a nemzetközi versenytörvényeknek, hogy úgy mondjam, ez a kulcskérdése, tehát a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kérdése. Úgy érzem azonban – többen utaltak már rá, módosító javaslat is van –, nem az öt százalékkal van a gondom, hanem általában a piaci részesedés mértékével való egyetlen mérés. Ez az egyetlen mérce mindenképpen félrevezető.
Engedjék meg, hogy csak egy alfejezetet felolvassak a Harward Business Low-nak egy fejezetéből. A forgalomba hozatal feltételeivel kapcsolatban azt mondja, hogy az erőfölénynek kizárólag piaci részesedéssel való mérése félrevezető, vigyázzunk, mert ez a mérték becsap bennünket.
Én úgy látom, hogy ez általában egy problémát jelent, és úgy érzem, hogy vagy több együttes mérce alapján kell mérni – mint például a piaci igény kérdése, az ellátás elaszticitásának mérése, amit több helyen tartalmaznak a törvények –, vagy ki kell egészíteni ezt ezekkel, vagy pedig ahogy az egyik javaslat tartalmazza, ezt a mércét el kell hagyni a törvényből.
Következő megjegyzésem a szankciók kérdése. Utal a törvényjavaslat többször is a szankciók szükségességére, annak bizonyos részleteire is, azonban számomra úgy tűnik, hogy évtizedeken keresztül csak áttételesen szankcionáltunk, nem volt meg a közvetlen felelősség. Ez a törvény is túlzottan szolídan, túlzottan áttételesen ítéli meg ezeket a helytelen cselekedeteket, mindenekelőtt az erőfölénnyel való visszaélést, amelyet pedig a külföldi törvények egyértelműen, világosan és konkrét számokkal meghatározva is tartalmaznak. Tudom, hogy ez nem egy könnyű, de csak egyet: a belga versenytörvény harmadik fejezete rögtön úgy kezdődik, aki az erőfölénnyel való visszaélést megvalósítja, az nyolc hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel, vagy 10 ezertől 1 millióig terjedő belga frankkal büntetendő.
Szinte valamennyi versenytörvény egész pontosan körülhatárolja. Én úgy gondolom, nem kellene ettől félni, hogy mi is a saját versenytörvényünkben világosan és határozottan fogalmazzuk meg, személyre szólóan, amint az szükséges – nyilván az illető szervezet vezetőjéről van szó, illetve a felelősről ebben az esetben.
A következő megjegyzésem a piaci magatartást szabályozó törvénynek azzal a részével foglalkozik, amelyik magára a szervezetre utal. Ez egy piaci magatartást szabályozó törvény, amelynek csak áttételesen van köze – megítélésem szerint – a versenyt irányító, ellenőrző szervezethez. Megfontolandónak tartom, hogy esetleg ezzel a törvény ne közvetlenül, ne ilyen részletességgel vagy egyáltalában ne foglalkozzon. Ezt egy alacsonyabb szintű jogszabálynak kellene rendeznie. A magatartás és a magatartást ellenőrző szervezet nem feltétlenül egyszintű, azonos szintű jogszabályban szabályozandó.
Végül egy megjegyzést szeretnék tenni az importliberalizációval összefüggésben. Ennek a törvénynek igazán akkor van jelentősége és akkor van hatálya, akkor értelmes a bevezetése, akkor használható, ha teljesen liberalizált az import, ha az importverseny lehetősége megvan. Mire ez a törvény megszületik és bevezetődik, remélhetőleg az importliberalizáció is lényegesen előrehalad Magyarországon. Sajnos, addig ennek a törvénynek igazán nincs vagy legalábbis csak mérsékelt hatása lehet.
Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
