SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Nagyon röviden Gál Zoltán képviselőtársam jogi aggályaira szeretnék reflektálni, és őt megnyugtatni, nem bizottsági elnökként – úgy merült fel a kérdés, hogy foglalkozott-e ezzel az alkotmányügyi bizottság –, hanem a magam nevében.
Annyit azért előrebocsátok: az alkotmányügyi bizottság nagyon sokoldalúan, részletesen foglalkozott a vagyonelszámoltatással kapcsolatban fölmerülő minden kérdéssel, így Horváth Béla képviselőtársunk indítványával is. Mint a jelentésünkből kitűnik, odáig elment a bizottság, hogy az egyébként egységes javaslatot darabonként tette szavazásra. Tehát amilyen vagyontárgyakat Horváth Béla fel kívánt venni kiegészítésként az elszámoltatás körébe, arról is külön-külön szavaztunk, illetőleg azon vagyontárgy-csoportok tekintetében, amelyekre az elidegenítési és terhelési tilalmat ki akarta terjeszteni, szintén külön-külön szavaztunk, sőt, az egyik pont – ha jól emlékszem, a d) pont – tekintetében még a ponton belül is megbontottuk a vagyontárgyak körét, külön vizsgáltuk, indokolt-e az elidegenítési és terhelési tilalomnak kiterjednie a gazdálkodó szervezetekre, és külön, hogy az alapítványokra.
Arra a kérdésre szeretnék elsősorban reflektálni most, azzal foglalkoznék, ami arra vonatkozott, hogy ez a törvénytervezet, pontosabban ez a módosító javaslat összeegyeztethető-e a párttörvénnyel, nem ellentétes-e, ilyen értelemben nem mutat-e valamilyen alkotmányellenes vonást.
A párttörvény itt van a kezemben, tisztelt Ház! Hadd idézzem egész pontosan. A gazdálkodás tekintetében a 6. § (1) bekezdésének a) pontja arra jogosítja fel a pártokat, hogy különböző jelvényeket, kiadványokat létesíthessen, gyárthasson, illetőleg árusíthasson. A b) pont arról beszél, hogy a párt a tulajdonában álló, és a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingókat díj ellenében hasznosíthassa. Ez, meglátásom szerint az elidegenítési és terhelési tilalom szabályába nem ütközik.
Ezen túlmenően gyakorlatilag még annyi lényeges rendelkezés van a (4) bekezdésben, hogy a párt a pénzeszközeit – részvényvásárlás kivételével – értékpapírba fektetheti. Ez sem esik az elidegenítési és terhelési tilalom szabályába ütköző rendelkezések körébe.
Ami viszont itt felmerül, nem is annyira a párttörvénnyel való ütközés kérdése kapcsán, hanem azzal összefüggésben: egyáltalán megteheti-e az Országgyűlés, hogy törvénnyel, jogszabállyal, a tulajdon fölötti szabad rendelkezést átmenetileg, időlegesen, hosszabb-rövidebb időre korlátozza elidegenítési és terhelési tilalommal? E vonatkozásban a Polgári Törvénykönyv 114. §-ának (1) bekezdése, ami meglátásom szerint egyértelműen eligazít, kimondja: "Ha a jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetve korlátozással ellentétes rendelkezés semmis." Következésképpen a Polgári Törvénykönyv – amely a tulajdonviszonyok tekintetében az Alkotmány után a legmagasabb szintű jogszabály – törvényben teremti meg annak lehetőségét, hogy születhessenek olyan jogszabályok, melyek a tulajdon feletti elidegenítési és rendelkezési jogot korlátozzák. Én úgy érzem, azokat az aggályokat, amelyeket hallottunk, a legmagasabb – vagy legalábbis az Alkotmány utáni legmagasabb – szinten megválaszolják.
Ilyen formában tehát azt kell mondanom, azok az aggályok elesnek, annál is inkább, mert az Országgyűlés itt most törvényt alkot, amely törvény mint jogszabály, azonos szintű norma a OTTILIAvel, ami szintén törvény, és azonos szintű norma a párttörvénnyel, amely ugyancsak törvény. (Gyér taps a jobb oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
