MORVAY ISTVÁN, belügyminisztériumi államtitkár:
MORVAY ISTVÁN, belügyminisztériumi államtitkár:
MORVAY ISTVÁN, belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A helyi önkormányzatok intézményrendszerének kiépítése a demokratikus helyi hatalomgyakorláshoz vezető út első állomása. A soron következő lépés az önkormányzó közösségek által intézendő helyi közügyek körének kijelölése, továbbá az állami feladatok helyi szintű végrehajtásában az állam és az önkormányzat szervei közötti munkamegosztás kialakítása.
Az új intézményrendszer kiépítése és működése tartalmi kereteinek meghatározása egyazon történelmi feladat különböző oldalai. A közvéleménynek az önkormányzati rendszer létrehozásához fűzött reményeit és várakozásait ugyanis a rendszer működése, feladatok és hatáskörök mindennapos gyakorlása során szerzett tapasztalatok igazolják majd vissza. Ily módon az előttünk álló jogalkotási feladat jelentősége aligha túlbecsülhető.
A helyi önkormányzás hatásköre, illetőleg a helyi hatóságok jogkörébe tartozó helyi közügyek és helyben intézendő állami feladatok rendszerének kiépítése az európai önkormányzati elvek jegyében történt. Kialakult a helyi közügyekben a korábbi tanácstestületi hatáskörökhöz képest jelentősen kibővült köre, amelyben a végső döntés az önkormányzat felelősségi körében marad. Az ezzel kapcsolatos feladatok és hatáskörök címzettje a képviselőtestület.
A hatáskör-telepítésnek ez a módja az ügyek túlnyomó többségében lehetőséget biztosít a képviselőtestület számára annak eldöntésére, hogy az érintett hatáskört közvetlenül maga látja el, vagy átruházott jogkörében valamelyik bizottsága, vagy a polgármester útján gyakorolja.
A megszünt tanácsi szakigazgatási szervek által ellátott államigazgatási feladatok döntő többsége az önkormányzatokhoz kerül át. Tovább mélyül a hatalom decentralizációjának folyamata. A megyei szakigazgatási szervek hatásköreinek számottevő része ugyanis települési szintre kerül. A megyétől és a fővárostól kizárólag a települési érdekkörön kívül eső elsőfokú hatósági hatáskörök kerülnek a köztársasági megbízotthoz. A centrális alárendeltségű állami szervekhez a helyi tanácsi szervek részére megállapított feladatok és hatáskörök csak kivételesen szállnak át.
E szűk körbe elsősorban a térségi szolgáltató, illetőleg a felügyeleti jellegű államigazgatási teendők sorolhatók, amelyek ellátására az igazgatás helyi szintű szervei a feladat természetéből adódóan eddig sem épültek ki. Ezek megfelelő színvonalú ellátása térségi helyzetismeretet és térségi hatósugarú működést feltételez. Erre példa a munkaerőpiaci szervezet feladatköre.
A soron következő törvényhozási aktussal a hatáskörrendezést nem tekintjük végleg lezárt folyamatnak. A joganyag hatályosulásának figyelemmel kísérése, a hatásköri szabályoknak a tényleges társadalmi szükségleteknek megfelelő korszerűsítése a jogszabály előkészítéséért felelős szervek folyamatos feladata. Ennek ellenére az elvégzett munka mégis meghatározó jelentőségű, a feladat- és hatáskörök törvényi szintű meghatározásával konkrét tartalommal telítődtek a helyi önkormányzás, a helyi hatalomgyakorlás önkormányzati törvény által kijelölt keretei, a feladatok és hatáskörök törvényi garanciát nyertek, elvonásuk, vagy bővítésük a jövőben kizárólag törvényalkotási úton lehetséges. A törvényjavaslat megőrzi, és részben továbbfejleszti a decentralizáció eddigi eredményeit.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat előkészítése során fontos kérdésnek tekintettük, hogy a hatáskörtelepítési feladatok mellett elvégezzük az érintett törvényekben mindazt a változtatást, amely az önkormányzati érdekek védelme szemszögéből kívánatos, illetőleg amely az önkormányzati szervek rendszerével, vagy az önkormányzati törvény követelményeivel való összhang megteremtése céljából indokolt.
Emellett törekedtünk a hatáskörrendezéssel érintett törvények anakronisztikus elemeinek kiiktatására is.
Ilyen önkormányzatbarát lépésnek tekintjük az önkormányzatok részére történő kisajátítás lehetőségének megteremtését, illetőleg az így kisajátított ingatlan önkormányzati tulajdonba adását, vagy az építési és telekalakítási tilalom elrendezése folytán felmerülő kártalanítási kötelezettség szabályainak módosítását, vagy az anyakönyvi nyilvántartás adatainak kiterjesztését a származási hely, mint a helyi közösséghez való tartozást igazoló adat megjelölésére.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény azokat az állami ingatlanokat, amelyek a tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében álltak – a műemléki és természetvédelem alatt álló ingatlanokat kivéve –, térítésmentesen az önkormányzatok tulajdonába adta 1990. szeptember 30-i hatállyal. Ennek a megoldásnak az volt az indoka, hogy átmenetileg az önkormányzatok konkrét feladat- és hatáskörének törvényben történő megállapításáig az önkormányzatok a tanácsi szervezet államigazgatási és közszolgáltatási funkcióit gyakorolják, melyhez a vagyoni feltételeket továbbra is biztosítani kellett.
Amikor a törvény az önkormányzati feladat- és hatásköröket szabályozza, az egyes önkormányzati funkciókhoz kell igazítani a gyakorlásukhoz szükséges anyagi feltételeket is.
A Kormány két lehetőség közül választhatott. Az egyik az lett volna, hogy a feladat- és hatáskörökhöz igazodva a tulajdonjog önkormányzatok közötti, valamint az önkormányzatok és az állam közötti átadását javasolja törvényben kimondani. Ehhez képest önkormányzatbarát megoldásként a másik lehetőség szabályozására terjesztett elő javaslatot, vagyis azt indítványozza, hogy a törvény az önkormányzatok tulajdonába került vagyon használatba átadását tegye kötelezővé anélkül, hogy a kialakult önkormányzati tulajdoni viszonyokon változtatna.
Erre az önkormányzati törvény lehetőséget ad azzal, hogy kimondja: az önkormányzatok a törvény keretei között rendelkeznek önállóan tulajdonukkal.
A javaslat ezzel összhangban meghatározott vagyoni körben a rendelkezési jog gyakorlását feltételekhez köti, azért, hogy a jórészt állami eszközökből létrehozott, fenntartott vagy fejlesztett és az önkormányzat által térítésmentesen megszerzett közvagyon a rendeltetésének megfelelően hasznosuljon.
A kötelező közszolgáltatás teljesítésére nem minden esetben az köteles, akinek a közszolgáltatást nyújtó vagyontárgy a tulajdonába kerül. Abban az esetben, ha a közszolgáltatási rendeltetésű vagyontárgy tulajdonosa a közszolgáltatást nem vállalja, akkor azt célszerű a közszolgáltatásra kötelezettnek átadni. Ez az átadás nem vonja maga után szükségszerűen a már megszerzett tulajdonjog átszállását, hanem az érintett vagyontárgy használatba adását jelenti.
A javaslat szerint a használatba adás az első három évben térítésmentesen történik.
A feladatok és a tárgyi feltételek közötti összhang követelményének megvalósítása nemcsak az önkormányzatok egymás közötti viszonylatában, hanem adott esetben az önkormányzatok és az állam kapcsolatában is érvényesül. Ennek megfelelően állami szerv használatába indokolt adni azt az önkormányzati vagyontárgyat, amely nem az önkormányzat, hanem más állami szerv jogszabályban meghatározott feladatainak feltételéül szolgált és szolgál a jövőben is.
A törvényjavaslat benyújtását követően a tulajdoni illetve használati kérdések rendezését illetően az önkormányzatok részéről megerősödött az a vélemény – és erről is kötelességem a tisztelt Országgyűlést tájékoztatni –, hogy a törvény teremtsen egyértelmű helyzetet. A tulajdonjogot, illetve a kezelői jogot az az önkormányzat vagy állami szerv kapja, amely a vagyon segítségével nyújtott közszolgáltatást biztosítja.
Az önkormányzat legyen tulajdonosa és ne csak használója annak az intézménynek, amelyet működtet. Ugyanígy az a vagyon, amely állami feladatot szolgál, kerüljön vissza az állam tulajdonába.
A Kormány javasolja, hogy a tisztelt Ház ezt a felvetést is fontolja meg, a maga részéről a feladattal összhangban levő tulajdonmozgás törvényi szabályozását támogatja.
Az előkészítés során felmerült olyan álláspont is, amely a feladat címzettjéhez rendeli az azt szolgáló vagyontárgy tulajdonjogát. Mivel ez a már megszerzett önkormányzati tulajdon átcsoportosítását jelentené részben az önkormányzatok, részben az önkormányzat és az állam szervei között, az ezzel kapcsolatos alkotmányjogi aggályok e megoldás mellőzése mellett szólnak.
Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Feltétlenül szükséges szót ejteni az előttünk fekvő törvényjavaslat előkészítése során választott szabályozási megoldásról. A módszer megválasztását az önkormányzati törvény kategórikus hatáskör-telepítési előírásai determinálták. Ezek a következők. Önkormányzati feladatot megállapítani, illetve elvonni csak törvényben lehet. Államigazgatási feladat a polgármester részére csak kivételesen, törvényben vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendeletben állapítható meg. Államigazgatási feladat a jegyzőhöz, a polgármesteri hivatal ügyintézőjéhez, valamint a köztársasági megbízotthoz kormányrendeleti szint alatti jogszabállyal nem telepíthető. E követelményből fakadóan, ha a feladat- és hatáskört korábban is törvény vagy törvényerejű rendelet szabályozta, akkor az érintett törvény szövegében kellett a szükséges módosításokat elvégezni. Ezek alkotják a törvényjavaslatban fellelhető módosító, kiegészítő és hatályon kívül helyező normák csoportját.
Ha a törvényi szintű szabályozást igénylő feladat- és hatáskört korábban alacsonyabb szintű jogszabály rendez, akkor a szóban forgó feladatot és hatáskört törvényi szinten kellett megállapítani. A törvényjavaslat ennek megfelelően a feladat- és hatáskör megnevezésével és az eljáró szerv kijelölésével törvényi szintre emeli az alacsonyabb szintű jogszabályokban a tanácsi szervek részére megállapított azon feladatokat és hatásköröket, amelyek ellátása a jövőben az önkormányzat feladata, illetőleg a képviselőtestület vagy a polgármester hatáskörébe tartozik. Elrendeli a Kormány, illetve a miniszterek számára, hogy az alacsonyabb szintű joganyagban a hatáskörrendezés miatt szükséges változtatásokat végezzék el.
Ily módon elérhetővé vált az a cél, hogy az önkormányzati feladatokat, a testületi hatásköröket és a polgármesteri feladatok egy részét kizárólag törvény állapítsa meg. El lehetett kerülni, hogy a törvény szövege alacsonyabb szintű jogszabály részévé váljék, a kormánytagok által elvégzett utólagos korrekció révén a jogrendszer különböző szintű rétegei között összhang megteremthető és e módszer alkalmazásával a törvényjavaslat terjedelme nem lépte túl a tárgyalhatóság határait.
A törvényjavaslathoz kapcsolódva kormányrendeleti szinten történik meg a polgármester részére megállapított államigazgatási feladatok azon körének meghatározása, amelyre a törvényjavaslat felhatalmazást ad.
A kormányrendelet szabályozza a jegyzői feladatok és hatáskörök túlnyomó többségét. A kormányrendelet a törvényjavaslattal közel azonos terjedelmű tervezetét a Kormány ilyen igény esetén az országgyűlési bizottsági viták időpontjára az illetékes bizottságok rendelkezésére bocsátja.
A feladatok és hatáskörök teljes áttekintésére a törvényjavaslat és a kormányrendelet tervezetének megfelelő tartalommal elkészített feladat- és hatásköri jegyzékek nyújtanak lehetőséget. A jegyzéket ilyen igény felmerülése esetén a bizottságok részére átadjuk.
Az önkormányzatok munkáját megkönnyítendő a hatásköri jegyzék véglegesített változatát a Magyar Közlöny, illetőleg a Belügyi Közlöny különszámában közzétesszük. Ezáltal az önkormányzatoknak nem a kodifikált normaszövegből kell felkutatni a feladat- és hatásköröket megállapító rendelkezéseket, hanem azokat rendszerezve, a hatáskör megnevezésével, a telepítési szint és a hatáskör forrásául szolgáló jogszabályhely megjelölésével kapják kézhez.
A törvény előkészítése során az ágazati részanyagok szaktárcák általi egyeztetését követően az összeszerkesztett törvényjavaslat kialakításában mind a közigazgatástudomány képviselői, mind az újonnan megalakult önkormányzatok érdekképviseleti szervei részt vállaltak. Az érdekegyeztető fórumon véleményt nyílvánított a Független Jogász Fórum, a Közalkalmazottak Szakszervezete, a Közigazgatási Kamara és a Magyar Jogász Egylet képviselője is.
Az egyeztetés első fordulójában a lényeges kérdések tisztázódtak, így a 153 paragrafust tartalmazó törvényjavaslat véglegezhető volt, és azt a Kormány az országgyűlési bizottsági viták mielőbbi megkezdése érdekében az Országgyűléshez 1990. december 3-án beterjesztette. Ugyanakkor ígéretet tett az új érdekképviseleti szerveknek, a fővárosi önkormányzat képviselőinek, hogy még egy alkalommal egyeztető megbeszélést tart, és a további kiegészítő javaslatokat indokolt esetben még az általános vita megkezdése előtt a törvényjavaslat kiegészítéseként mint saját javaslatát a Parlament elé terjeszti.
Az önkormányzati érdekképviseleti szervek, illetve a fővárosi önkormányzat több kiegészítő, az egyértelműséget erősítő megjegyzést tettek. A benyújtást követően több olyan állami döntés is született, amelyet a törvényjavaslat kisebb kiegészítésével, módosításával indokolt a törvényjavaslatban átvezetni. Célszerűnek bizonyult ezeket az igényeket a már benyújtott törvényjavaslattal összevontan kezelni és együttesen megtárgyalni. Erre tekintettel a Kormány 981/A szám alatt a kiegészítést az Országgyűléshez benyújtotta.
Kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot és a kiegészítését együttesen vitassa meg.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem az Országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
