REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
REMPORT KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok már felálltak a választás óta, azonban ez a törvény késett, még váratott magára, holott tudjuk azt, hogy több önkormányzatnál már viták következtek be annak folytán, hogy a feladat- és hatáskörök nincsenek meghatározva. Ennek ellenére is a törvényt nem vihetjük át gyorsan a törvényalkotás mechanizmusán, hanem a szükséges módosításokat meg kell tennünk.
Én több pontban látok módosításra igényt, illetve törekvést, több parlamenti frakció is jelzett már ilyen igényeket a bizottsági munkában is. Vannak olyan jellegű módosításaim, amelyek koncepcionális jellegűek, és vannak olyanok, amelyek esetleg utóbb megváltozott törvények, illetve újonnan alkotott törvényekkel nem állnak összhangban, és ezért szükséges esetleg módosítani néhol a most beterjesztett javaslatot.
Koncepcionálisan alapvetőnek tartom, hogy azok a feladatok, amelyek átkerülnek más szervekhez, milyen vagyonból gazdálkodjanak. Ugyanis a törvényjavaslat azt mondja ki, hogy ha egy feladat átkerül átcsoportosítás folytán valamely más szervnek a feladat- és hatáskörébe, akkor a vagyon megmarad a korábbi tulajdonosnál, mindössze a használatot kell átengedni. Igen ám, de ez bizonytalanságot eredményez, sokkal jobb, hogy ha tulajdonába kerül az átcsoportosítással a vagyon az újonnan feladatot vállaló szervnek, illetve önkormányzatnak. Ugyanis ilyen esetben hogyha csak a használat maradna meg, a használati jog, nem tudnánk nyomon követni, hogy vajon a jó gazda gondosságával ki jár el, illetve különböző beruházások esetén nem tudnánk nyomon követni azt, hogy kit illet az a tulajdonrész, közös tulajdonok keletkeznének, jogbizonytalanság keletkezne. Sokkal praktikusabb, hogyha a tulajdon is átszáll a feladat átcsoportosításával.
A másik stratégiai jellegű módosításom, illetve észrevételem az önkormányzatot illető adókivetési illetékek vonatkozásában a felülvizsgálati kérelem joga. Itt ugyanis tudnunk kell, hogy első fokon a jegyzőt illeti meg a döntés, illetve az önkormányzatot, másodfokon pedig a köztársasági megbízottat. Mindemellett a bírósághoz fordulhat az ügyfél, hogyha számára az önkormányzat döntése sérelmes. Emellett meghagyja a javaslat a minisztérium felügyeleti jogát.
Én ezzel szemben azt mondom, hogy ez nem célszerű, mert hogyha megteremtjük egyszer az önkormányzatok önállóságát, akkor azt gazdasági téren is meg kell teremteni, és nem lehet azt hagyni, hogy felülről, kormányzati oldalról beleszóljanak a gazdálkodásba, és onnan irányítsák, onnan esetleg elvonjanak pénzeket, kivonjanak összegeket. Tehát praktikusnak tartanám, hogyha elmaradna a minisztériumnak ez a felülvizsgálati joga.
Ez annál is inkább indokolt, mert a minisztériumoknak nincs is meg a szakmai és tárgyi feltétele arra, hogy ezeket a feladatokat ellássák, ezeknek a feltételeknek megfeleljenek.
Különösen méltányosság esetében nem tartom célszerűnek a felülbírálati jogot. Gondoljunk csak bele, hogy hogyan tudnánk Budapestről elbírálni azt, hogy ha valakire kivetnek egy helyi adót, akkor az megérdemli vagy nem, illetve a méltányosság esetén a már kivetett adóval számol az önkormányzat, azt méltányosságból, valóban kedvezmény formájában elengedheti, hogyha valóban rászoruló az ott élő. De ezt az ottani önkormányzat tudja megállapítani, nem pedig a minisztérum.
Na most, ha a minisztérum mégis elvonja, megadja azt a mentességet, kedvezményt utólag a jogosultnak, akkor ezzel gyakorlatilag az önkormányzattól von el úgy pénzeszközt, hogy nem biztosít ennek megfelelően egy másik hátteret ennek a fedezésére. Tehát belenyúl a gazdálkodásába. Én úgy gondolom, hogy nem szabad, hogy erre meghagyjuk a kormányzatnak a jogát. Ha egyszer önkormányzati tulajdonról beszélünk és önkormányzati önállóságról, akkor azt valóban teremtsük meg.
Mint mondtam, vannak olyan részkérdései is a törvényjavaslatnak, amelyek nem állnak összhangban a meghozott újabb törvényekkel. Így gondolok akár az illetéktörvényre, a helyiadó-törvényre és az adózás rendjéről szóló törvényre. Az adózás rendjéről szóló törvény eltörölte az adópótlékot, helyette már késedelmi pótlék szerepel, ennek ellenére még ebben a törvényjavaslatban az adópótlékról beszélnek.
A helyi adókról szóló törvény azt mondja ki, hogy az önkormányzatok kötelesek beszámolni a kivetett helyi adók mértékéről. Igen ám, az összegéről, de ez a törvény már azt mondja ki, hogy a felhasználásról köteles beszámolni. Na most, ha szabadon használja fel az önkormányzat a befolyt bevételeket, akkor nem hiszem, hogy el lehet különíteni a forrásokat, és ezáltal meg lehet jelölni, hogy a helyi adó valójában mire lett fordítva.
Hibájának tartom a törvénynek azt is, hogy egyik pontjában a Ptk.-val is ellentétben áll álláspontom szerint, ott, ahol azt mondja, hogy a szomszédjogi perekben az önkormányzati testület rendeletben eltérhet a Ptk. szabályaitól. Én ezt semmiképp nem tartanám célszerűnek.
Ugyanígy kifogásolom a kisajátítás esetében a fontos érdekből történő azonnali kisajátítást. Gondoljunk csak bele, ki fogja megállapítani, hogy fontos-e az az érdek, és hogyha mégsem olyan fontos, akkor hogyha már mégis megtörtént az a kisajátítás, és az alapján különböző cselekmények következtek be – akár bontás –, akkor utólag hogyan lehet ezt jóvátenni? Én éppen ezért azt tanácsolnám, hogy itt mindenképp az lenne a célszerű, hogy egy gyorsított eljárás folyjon le ebben az esetben, ahol különösen fontos a kisajátítási érdek.
Mindezekkel a módosító javaslatokkal együtt én a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom, azt támogatom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
