FÜR LAJOS, DR. honvédelmi miniszter:
FÜR LAJOS, DR. honvédelmi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Interpellációjára az alábbiakat adhatom elő.
A jelzett nyírmeggyesi székhelyű magyar-szovjet kereskedelmi kft. törvényesen bejegyzett gazdasági társaság, 50-50%-os magyar, illetve szovjet részvétellel, a kft. alapításához minimálisan szükséges, kizárólag készpénz törzsbetétekből álló törzstőkével. A magyar alapító célja eredetileg az volt, hogy megelőzze a szovjet csapatok által használt, a magyar állam által nem hasznosíthatónak minősített felépítmények esetleges lebontását olyan módon, hogy azokat felhasználja vegyesvállalatok alapítására. Az alapítónak ezt a célját a szovjet csapatok kivonásával megbízott kormánymeghatalmazott titkársága tudomásul vette. Támogatólag hozzájárult ahhoz, hogy az alapító a vegyesvállalati formában történő hasznosítás lehetőségeiről a hatályos magyar jogszabályok figyelembevételével az érintett önkormányzatokkal tárgyalást folytasson.
Egyben felhívta a figyelmet arra – szintén írásban –,hogy a szovjet cég a szovjet ráfordítással épült felépítményeken nem szerzett tulajdonjogot, hiszen a szóban forgó felépítmények tulajdonosa a polgári törvénykönyv vonatkozó szabályai alapján a magyar állam, a szovjet fél által meghatalmazott szovjet cég csak a ráfordítások forintban kifejezett értékét viheti be a vegyesvállalatba, mint vagyoni értékű jogot.
Ezt követően a kormánymeghatalmazotti titkárság is tudomást szerzett a képviselő úr által jelzett levél tartalmáról. A levél írója igen sajátos módon értelmezte a most elmondottakat, ezért az eredeti álláspont tiszteletben tartását kérve egyidejűleg írásban kifogást emeltünk a levélben leírtak ellen.
Mindezek alapján rögzítenem kell, a magyar-szovjet kft. tulajdonában apportként nem került a volt szovjet katonai objektum területén található ABC, a kifogásolt levél tartalma pedig kifejezetten ellentétes azzal a felhatalmazással, amelyet a magyar alapító a kormányzati titkárságtól kapott.
Mindezek előre bocsátása után a képviselő úr kérdésére a következőket válaszolhatom: a szovjet csapatok kivonásával megbízott kormánymeghatalmazott mellett működő tárcaközi bizottság – s nem kormánybizottság – döntése szerint az 1957. évi 54. törvényerejű rendelettel kihirdetett kormányközi egyezmény alapján az Igal településen található érintett ABC-üzlet a magyar állam által nem hasznosíthatónak minősül, ezért ezt a két állam közötti elszámolásból a magyar fél véleménye szerint ki kell venni. Önmagában azonban ez a tény nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a felépítmény az önkormányzat egyetértése és beleegyezése alapján kerüljön hasznosításra. Erről az érintett polgármestereknek a velük folytatott folyamatos konzultáció alapján tudomásuk van. Ebből eredően Igal polgármestere is a kft. ezzel ellentétes felfogását joggal utasította vissza.
Mindezek alapján megnyugtathatom tisztelt Képviselő urat és a Házat is, hogy továbbra is változatlanul érvényesül az a korábban elfogadott álláspont, amely szerint a védelmi feladatokat kivéve maximális elsőbbséget élveznek a helyi önkormányzatok a visszamaradt szovjet objektumok hasznosításában még akkor is, ha azt – feltehetően vélt üzleti érdekek miatt – inkorrekt eljárással bárki akadályozni próbálja.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos gazdasági, pénzügyi tárgyalások – mint ismeretes – még nem fejeződtek be, azok folytatása rövidesen várható. Így nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy a vállalkozás égisze alatt ne történjenek visszaélési kísérletek a felszabadult építmények hasznosítása során. Ám ezeknek gátat kell vetni akár olyan módon is, hogy kételyeinknek azonnal hangot kell adni, ha szükséges, parlamenti interpellációval is.
Kérem a tisztelt Országgyűlést és a tisztelt képviselő urat, válaszomat szíveskedjenek elfogadni. (Taps jobbról.)