CSÉFALVAY GYULA (KDNP)
CSÉFALVAY GYULA (KDNP)
CSÉFALVAY GYULA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A földadótörvényhez szeretnék néhány szót fűzni, észrevételt tenni. Ugyanis, amikor elolvastam először a földadótörvényt, nem idegenkedtem tőle, azért mert ismertem a régi földadótörvényt. Valamikor régen normális körülmények között búzaföldadónak nevezték a földadót és aranykoronához vetítették, négy kiló búzát számítottak aranykoronánként.
A mostani földadótervezet nem durvább és nem gorombább annál, mint ami régen volt. Óriási előnye volt annak az adórendszernek az, hogy a gazda, a termelő ki tudta számítani előre, hogy milyen adókötelezettsége van. Tudta azt, hogy jövő évben is mennyi adót kell neki fizetnie. Ez jó volt, és jó lenne ez az adórendszer is, ez a tervezett földadórendszer is, amit mi megkaptunk – jó lenne… (Közbeszólás a bal oldalról: De nem jó!) …, ha csak ez az adó lenne, és nem lenne más! (Közbeszólás a bal oldalról: Helyes!) Sajnos az a helyzet, hogy ezt ugyan ki tudja számítani a gazda, hogy mennyi földadót kell fizetnie, de hozzájön más egyéb adó is. (Közbeszólás a bal oldalról: Hát ez az!) Most már annyi adó jön hozzá, hogy lassan majd fogadni kell egy adószakértőt annak a mezőgazdasági termelőnek, hogy eligazodjon abban, mennyi adót is kell neki fizetnie.
Benne van ebben a tervezetben az is, hogyha elemi csapás éri, akkor adómérséklésnek van helye. Nem egyértelműen van kifejezve ebben a törvénytervezetben ez a mérséklés, hiszen tág határok között mozog, mert nemcsak fagykár, aszálykár, belvízkár és ilyen hasonló károk vannak. Sokszor akadnak olyanok is, amik végső soron elemi kárnak nevezhetők. Például említem a növényvédőszerek használatát. Ma már modern mezőgazdálkodás folyik, és előfordul, egy-egy vegyszernek a használata optimális hőmérséklethez van kötve, időjáráshoz, a talaj víztartalmához vagy hogy milyen mértékű csapadék eshet abban az időszakban. Tudok olyanról, amikor optimális időben használták a vegyszert kukoricára, négy nap múlva gyönyörűen hatott a szer, elsöpörte a gyomokat, s jött egy hatalmas nagy záporeső, belemosta a gyökérzónába a vegyszert, és a kultúrnövény is teljes egészében kipusztult. Érdekes módon abban a zónában, ahol végighúzott ez a záporeső, ott pusztult el teljes egészében a kultúrnövény.
A törvényben az van – a tervezetben az van –, hogy 30 napos határidővel be kell jelenteni a kárt. Ezt igen nehéz meghatározni, betartani ezt a 30 napos határidőt. Gondolok a fagykárra. Például előfordult olyan, hogy az újburgonyát, ami már gyönyörűen zöldellett, szép lombozata volt, jött egy hatalmas fagy, elsöpörte teljes egészében. El voltunk keseredve, azt hittük, hogy itt már nem is lesz burgonyatermésünk. Jött nagyon jó időjárás, eső, és olyan hatalmas új csírákat hajtott, hogy akkora termés lett, amit csak bámultunk. Tehát ez a tulajdonképpeni mérséklés nagyon nehezen megoldható, keresztülvihető. Bár van itt bizonyítási alap is arra nézve, hogy mihez viszonyítsák a kárt, hogy mennyi az adóbevétel. De még sorolhatnám azt is, hogy van olyan kár is, amikor a termelő nem tudja megfelelő áron értékesíteni a termését. Előfordult, hogy bele kellett szántani a földbe ismét a termést, mert eladhatatlan volt, nem érte meg a kiszedését sem.
Tehát, hogy ez a földadótervezet jó vagy nem jó, alapjában véve úgy tekintem, hogy ez kiszámítható, jó lenne. De oda kellene figyelni arra, hogy akkor más adót ne vessünk ki! Bár tudom azt, hogy nehéz dolog a mai körülmények között, amikor valaki nemcsak mezőgazdálkodással foglalkozik, tehát nemcsak szántóföldterületet használ és azon termel, hanem más egyéb tevékenysége is van. De ott, ahol csak mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak, kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel, hozzá kapcsolódó állattenyésztéssel, ott más adót ne alkalmazzanak, csak maradjon meg ez a földadótervezet! Ez nem súlyosabb a régi földadónál, ami volt, és ez, azt hiszem, elfogadható a mezőgazdaság számára.
Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
