WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi álláspontjának előadója:
WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi álláspontjának előadója:
WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, belbiztonsági és rendőrségi bizottság kisebbségi álláspontjának előadója: Tisztelt Ház! Mint ahogy Horváth Tivadar képviselőtársam az előbb említette, az önkormányzati bizottság ellenzéki tagjai nem tartják alkalmasnak a költségvetést az általános vitára.
Azért nem tartják alkalmasnak, mert ez a költségvetés semmiben nem különbözik a tanácsi rendszer utolsó éveinek a költségvetésétől. Annak ellenére, hogy az irányelvek vitája során már részletesen kifejtettük azt, hogy véleményünk szerint miben kellene változnia az ez évi költségvetésnek, semmilyen észrevételünket a költségvetés készítői nem vették figyelembe, sőt, nemcsak a mi véleményünket nem vették figyelembe, hanem az önkormányzati szövetségek által írásban eljuttatott vélemények közül gyakorlatilag semmi nem került beépítésre a költségvetésbe.
Az önkormányzati szövetségek utolsó véleményüket most alakítgatják, amikor a költségvetés már beadásra került, tehát gyakorlatilag nem is volt módjuk, hogy befolyásolják a Parlament elé kerülő költségvetési számokat.
A bázisszemlélet semmit nem változott az előző évek gyakorlatához képest, és alapvetően problémát okoz a kötelező feladatok és finanszírozásának kérdése az elkövetkezendő év költségvetésében is. Az önkormányzati törvény értelmében, ezt már számtalanszor elmondtam ebben a Házban, azokat a feladatokat, amelyeket az önkormányzatoknak kötelező jelleggel ír elő a törvény – vagy az önkormányzati törvény, vagy más törvény –, a költségvetésnek teljes egészében finanszíroznia kellene. Ehhez képest, ahogy az elmúlt évben nem történt meg ez a finanszírozás, az elkövetkezendő évi költségvetési tervezet sem fogja finanszírozni ezeket a feladatokat. A későbbiekben majd részletezek néhányat ezek közül, hogy mik ezek a feladatok, és ezek hogyan érintik a lakosságot.
Nem történt meg annak az elkülönítése, hogy mi az önkormányzatok feladata, és mi az állam feladata. Nem tudjuk világosan még ma sem, hogy mit vállal magára az állam a feladatok megoldásában, és mik azok a feladatok, amelyek egyértelműen az önkormányzatokra hárulnak. Nem készült el az államháztartási törvény, amelynek ezeket a különbségtételeket rögzítenie kellett volna.
A törvénytervezet általános indokolása elismeri, hogy nem elegendőek a források, nem elegendő a források nagysága a feladatok ellátásához, és Kupa pénzügyminiszter úr azt javasolja, hogy takarékoskodni kell. Azt javasolja az önkormányzatoknak is, hogy takarékoskodjanak, miközben a Pénzügyminisztérium és a pénzügyminiszter hivatalának a költségvetése 50%-kal nő, ezzel szemben az önkormányzatok jövőre 12%-kal több forrással fognak rendelkezni, mint ebben az évben, ami – figyelembe véve az inflációt – azt hiszem, messze nem tekinthető az inflációs növekedés nyomon követésének.
Logikusan következik az, hogy ha az önkormányzatok az állami költségvetésből kevesebb támogatást kapnak, akkor ahhoz, hogy feladataikat ellássák, ahhoz, hogy az iskolákat fenntartsák, ahhoz, hogy az óvodákat fenntartsák, ahhoz, hogy a közvilágítást működtessék, valamilyen forrás után kell nézniük, és ez a költségvetés arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy körülbelül 40%-kal emeljék a helyi adók mértékét ahhoz, hogy az elmúlt évhez képest szinten tudják tartani a kiadásaikat.
Itt a vita során már sok észrevétel elhangzott részletesen is, tételesen is a költségvetéssel kapcsolatban. Engedjék meg, hogy néhány tételre én is kitérjek. Állandó vitatéma az önkormányzatok és a Kormány, valamint az ellenzék és a Kormány között a személyi jövedelemadó visszajuttatásának kérdése. Az elmúlt évek gyakorlatai azt mutatták, hogy kétéves csúszással kerül vissza a személyi jövedelemadó 50%-a az önkormányzatokhoz. Az elkövetkezendő évben sem fog változni ez a mechanizmus, ami azt jelenti, hogy nem a 91. évi, viszonylagosan magas személyi jövedelemadót fogják megkapni az önkormányzatok, hanem a 90-es évi személyi jövedelemadó csurog vissza hozzájuk, és bár Kupa pénzügyminiszter úr itt az expozéjában azt mondta, hogy ez egy nagy emelést jelent, de úgy gondolom, hogy ha a 91. évit kapnák meg, az lényegesen magasabb emelést jelentett volna, és lényegesen több lehetőséget jelentett volna az önkormányzatok számára.
Ezzel összefüggő kérdés az, hogy miért kapnak a községek SZJA-kiegészítésben kevesebbet, mint a városok lakosai? A községek továbbra is 4300 forintos kiegészítést fognak kapni, szemben a városokkal, ahol 6000 forint/fő személyi jövedelemadó-kiegészítés jár. Zárójelben megjegyzem, hogy a kisvárosok esetében ez a 6000 forint a 25 milliós határ miatt sokszor illuzórikus, a számvevőszéki jelentés tartalmazza azokat a számításokat és városokat, ahol bebizonyítható, hogy ez nem éri el a 6000 forintot, mert ezekben a kisvárosokban többre lenne szükség, mint 25 millió forintos kiegészítésre ahhoz, hogy az egy főre jutó 6000 forintot elérjék.
Szeretném jelezni, hogy a községekben – az általános felfogás azt mondja, hogy – nincsenek olyan körzeti feladatok, amelyek indokolttá tennék azt, hogy városi szintű finanszírozást kapjanak. Én ennek ellenkezőjét szeretném állítani, mégpedig azt – és ebben azt hiszem, az ellenzéki képviselők egységesek –, hogy vannak olyan települések községi szinten is, amelyek lényeges körzeti feladatokat látnak el. De nem is ez az igazi érv, hanem az, hogy egy kistelepülésen az intézmények fenntartásának fajlagos költségei lényegesen nagyobbak, mint a nagyvárosokban, és úgy gondolom, hogy ez nem indokolja azt, hogy a községek továbbra is – és ez megint egy analógia a korábbi rendszer gyakorlatával, hogy a községben élők és a községek – kevesebb pénzben és hátrányos megkülönböztetésben részesüljenek, mint a városok és a városi lakók.
A költségvetés tervezi azt, hogy uzsorakamatokat vet ki azokra az önkormányzatokra, amelyek nem használják föl azokat az állami támogatásokat vagy céltámogatásokat, illetve indokolatlanul használják föl azokat, indokolatlanul hívják le azokat. Azt nem vitatjuk, hogy szükséges a kamat kivetése, viszont azt, hogy uzsorakamatot kell kivetni, a mindenkori banki kamat kétszeresét, azt nagyon erősen megkérdőjelezzük, és úgy gondolom, hogy ezt semmi nem indokolja. Még akkor sem, hogyha ennek fejében ugyan a Pénzügyminisztérium fölajánlja, hogy ha ő késedelmesen finanszírozza az önkormányzatokat, ő is kamatokat fizet, de úgy gondolom, hogy ez csak egy jelképes gesztus, és ennek gyakorlati jelentősége nincsen.
Ennél a tételnél viszont lényegesen jelentősebb kérdés az úgynevezett normatívák kérdése. A normatívák tartalmazzák azokat a tételeket, amelyek az iskolafenntartás, az óvodák, a bölcsődék fenntartására szolgálnak, a községek, városok kommunális ellátására szolgáló pénzeket tartalmazzák. Ez a normatív támogatás összesen 7%-kal – hetes százalékkal – fog nőni az elmúlt évhez képest.Azt hiszem, nem kell összehasonlítani a 35%-os inflációval ezt a 7%-ot. Messze nem fogja követni ezt a növekedést. Számításaink szerint egyedül az energiaárak emelkedése, a közvilágítás árának emelkedése elviszi azt az emelkedést, amit a költségvetés a normatívák emelésére szán.
A normatívákon belül különösen súlyosnak és aggasztónak és különösen kevésnek tartjuk a bölcsődékre szánt pénzek nagyságát, ez 19 ezer forintot jelent. Továbbra is hiányoljuk azt, hogy az óvodai ellátásra keveset fordít a költségvetés, bár a tavalyihoz képest többet állítottak be a Kormány képviselői, de ez még messze nem fedezi az óvodai szükségleteket. És úgy gondolom, hogy az általános iskolai oktatásra szánt összegek sem fogják fedezni, csak mintegy 60–70%-ban azokat a költségeket, amelyekbe ezeknek az intézményeknek a fenntartása kerül. Különösen aggasztónak látjuk akkor, amikor a munkanélküliség tömegesen növekszik az elkövetkező években, aggasztónak látjuk akkor, amikor a szociális feszültségek nőnek, hogy egyetlen fillért sem kíván a költségvetés a napközi otthonoknak a támogatására biztosítani. Egyetlen egy fillért sem kíván a költségvetés a gyermekélelmezésnek a segítésére biztosítani akkor, amikor esetleg a napköziben elfogyasztható meleg étel lehet egy gyereknek az egyetlen étkezési lehetősége egy egész napon keresztül. Úgy gondolom, hogy ez nem igazán szociálisan barát költségvetés, és ezt az ellenzéki képviselők nagyon sérelmezik.
Ezzel összefügg az, hogy szintén nem kívánja támogatni a költségvetés azokat a vállalati fenntartású óvodákat, amelyeket különböző cégek tartanak fenn. Nem tudjuk megérteni, miért jó az a költségvetésnek, ha azt a forrást elveti, amelyet a vállalatok kínálnak fel ezeknek a feladatoknak a megoldásához. Ugyanis ha nem kapják meg a költségvetésben egyébként nekik ítélhető normatív támogatást, elképzelhető, hogy ezeket az intézményeket bezárják. Abban az esetben, ha megkapnák, viszont az önkormányzatokat egy nagy tehertől szabadítanák meg ott, ahol a vállalatok vállalják a hiányzó 40–50–60%-os résznek a befizetését. Érthetetlen számunkra ez a kormányzati magatartás. (Zaj a jobb oldalon.)
A költségvetésban azt tapasztaljuk, hogy 5%-os dologi és 10%-os bérautomatizmus van a következő évre tervezve. A pedagógus dolgozók szakszervezte számításai szerint az iskolák fenntartásához mintegy 30 milliárd forinttal többre lenne szükség – szintentartásához! –, mint amennyit a költségvetés tartalmaz. Ehhez az összeghez képest az 5%-os dologi automatizmus – a dologi kiadásokból tudják megvenni az intézmények a fűtőanyagot, tudják a villanyszámlát, a takarítási díjat fizetni – messze nem fedezi azokat a többletkiadásokat, amelyek a különböző költségnövekedésből, ezen belül is elsősorban az energiaárak emeléséből származnak. De úgy gondolom, hogy a 10%-os bérautomatizmus sem fogja fedezni azokat az igényeket, amelyek a közalkalmazottak körében merültek fel, amelyek a pedagógusok körében, az egészségügyi dolgozók körében merültek fel. Különösen aggasztónak tartjuk azt, hogy az év második felére a kormányzat egy szintén 10%-os bérnövekedést a saját maga hatáskörében kíván elosztani.
Ehhez kapcsolódik az is – ez szintén megtalálható az Állami Számvevőszék jelentésében –, hogy az önhibájukon kívül gazdasági hátrányban lévő települések támogatására a kormányzat az előző évihez képest 2 milliárd forinttal kevesebb pénzt kíván beállítani, mintegy 3 milliárd forintot, és ennek a pénznek az elosztási elveit, az önkormányzati törvénnyel ellentétben, a kormányzat saját maga kívánja meghatározni. Nem tudunk egyetérteni ezzel a megoldási móddal.
Kupa Mihály pénzügyminiszter úr itt az expozéjában is, de tegnap a bizottsági vitában is Király Péter úr említette, hogy az önkormányzatok mintegy 50 milliárd forint banki betéttel rendelkeznek, és ez azt bizonyítja, hogy az önkormányzatok nincsenek rossz gazdasági helyzetben. Én itt gyorsan kiszámoltam, elosztottam ezt az 50 milliárd forintot 3200 településsel, és az jött ki nekem, hogy 15,6 millió forint jut egy településre. 15,6 millió forint településenként – persze tudjuk, hogy ezt így automatikusan nem lehet szétosztani –, mondjuk Budapest vagy Pécs esetében, nagyvárosok esetében azt hiszem, hogy nevetségesen alacsony összeg. De még egy kisközség esetében is arra elegendő, hogy például 200 méter utat lehessen belőle megépíteni, vagy három tantermet lehessen felépíteni, de a működési költségeit ez a 15 millió forint már nem fedezi. (Folyamatos zaj a jobb oldalon.) Az 50 milliárd forint, úgy gondolom, nem abból a célból és nem azért került a bankokhoz, mert az önkormányzatok olyan sok pénzzel rendelkeznek, hanem éppen azért került oda a bankokhoz, mert az önkormányzatoknak kevés pénzük van; kevés pénzük van ahhoz, hogy beruházásokat indítsanak el. A saját források nem elegendők ahhoz … (Közbekiáltás a jobb oldalról: Ez a kisebbségi vélemény?) … a saját források nem elegendőek ahhoz, hogy az önkormányzatok … (Erősödő zaj a jobb oldalon.) … belekezdjenek egy iskolaépítésbe, egy szennyvízelvezetésbe, vagy pedig más helyi ügyet megoldjanak. (Közbekiáltás a jobb oldalról: ez nem kisebbségi vélemény.)
Összefoglalva, szeretném megismételni, hogy az önkormányzati bizottság kisebbségének, tehát a szocialista pártnak, a FIDESZ-nek és a Szabad Demokraták Szövetségének a véleménye szerint … (Kutrucz Katalin: Hogy tudtál velük konzultálni közben?) … a költségvetési törvény általános vitára nem alkalmas.
Közben itt látom, hogy mutogatnak a szemben lévő oldalon… (Derültség a bal oldalon.) Talán megkérdezhetem, hogy mi a gond ezzel kapcsolatban… (Derültség és taps a bal oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
