KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előterjesztésünk alapvetően a munka törvénykönyvéről szóló 1967. évi II-es törvény módosítását célozza, mégpedig annak érdekében, hogy e törvénybe beépíthető legyen e módosítással a kötelező végkielégítés intézménye.
Én azt gondolom, hogy egy természetes gondolkodásmód mellett logikus lehet a kérdés, hogy miért szükséges ez az előterjesztés, és miért szükséges a jelenlegi hatályban levő munka törvénykönyv módosítása akkor, amikor a tegnapi napon a Parlament sürgősséggel megszavazta az új munka törvénykönyv tárgyalását, és különösen érdekes e kérdés annak tükrében, hogy az új munka törvénykönyv eleve magában foglalja a kötelező végkielégítést mint jogintézményt.
A kérdésre azonban mégis igenlő választ kell adnunk nevezetesen arra vonatkozóan, hogy szükséges az új munka törvénykönyv hatályba lépése előtt a jelenlegi munka törvénykönyv módosítása és ebbe a kötelező végkielégítés beépítése. Egész egyszerűen azért, mert a jelenlegi munkateher mellett a legjobb esetben is az új munka törvénykönyv 1992 január 1-jén léphetne hatályba, és addig több mint két hónap van még, és ezen két hónap alatt ilyen fokozott tempójú gazdasági szerkezetátalakítás mellett egyre több munkahely szűnik meg, a munkanélküliek száma egyre növekszik, vagyis ezen potenciális munkanélküliek érdekében mindenképpen szükséges, hogy ez a jogintézmény minél előbb törvényi szinten hatályba lépjen, vagyis rájuk is vonatkozzék.
Ez tehát a döntő indok és ok, amely az Érdekegyeztető Tanácsban is felmerült, és az itt jelenlévő valamennyi érdekképviseleti szerv véleménye egyezett ezzel, nevezetesen, hogy a hatályban lévő munka törvénykönyv módosítsával mielőbb léptessük hatályba a kötelező végkielégítést.
Ami a kötelező végkielégítésre való jogosultságot illeti, a javaslat értelmében minden dolgozót megillet a végkielégítés, akinek munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy a munkaadó jogutód nélküli megszűnése esetén következik be, vagyis olyan okokból következik be a munkaviszony megszűnése, amely a munkavállaló akaratán kívüli.
A fentebb említett feltételeken túlmenően a kötelező végkielégítés folyósíthatóságának, megállapíthatóságának előfeltétele az is, hogy a dolgozó az adott munkaadónál legalább hároméves munkaviszonnyal rendelkezzék.
Ami a kötelező végkielégítés mértékét illeti, e vonatkozásban szabadjon utalnom egy alaptételre, miszerint a módosító törvényjavaslatban megjelent mértékek minimális mértéket jelentenek, amiből pedig az is következik, hogy akár kollektív szerződéssel, akár munkaszerződéssel – a munka törvénykönyv szellemének megfelelően – a felek közös megállapodással ettől a mértéktől eltérhetnek, de csak olyan irányba, amely a dolgozó számára kedvezőbb feltételeket és kedvezőbb eredményt jelent.
Magáról a mértékről majd talán a részletes vitában szeretnék szólni, hiszen e vonatkozásban több módosító és önálló képviselői indítvány is készült.
Ami a mérték körében még említésre méltó, és feltétlenül meg kell említeni, az az, hogy a javaslat magasabb összegű végkielégítést ír elő azokra a munkavállalókra nézve, akiknek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Ennek a módosító javaslatnak az értelme és indoka természetszerűleg az, hogy egy, az öregségi nyugdíjkorhatárhoz közelebb eső munkavállaló munkanélkülivé válva, nehezebben találja meg helyét a munkaerőpiacon, nehezebben talál új munkahelyet, mint egy nála fiatalabb, az öregségi nyugdíjtól időben távolabb lévő munkaerő. Ez tehát mindenképpen indokolttá teszi, hogy az ilyen korú dolgozókra magasabb összegű végkielégítés legyen megállapítható.
A javaslat vonatkozásában, így az általános vita elé, azt hiszem mindenképpen szükséges kiemelnem azt, hogy a javaslat kizárja a végkielégítésre való jogosultságot azon dolgozók esetében, akik nyugellátásra szereztek jogosultságot, illetve nyugellátásban részesülnek, továbbá főállás melletti további munkaviszony – vagyis másodállás, mellékfoglalkozás – tekintetében is kizárja a végkielégítést. Ezekben az esetekben ugyanis a végkielégítés kifizetésének szociális indokai nincsenek, és az alapmotívum sem adott, ami miatt annak szabályozása szükségessé válna. Tulajdonképpen érdemét és főbb vonalait tekintve az általános vita elé ennyiben kívántam összefoglalni a módosító törvényjavaslatot, és azzal kérem általános vitára bocsátani, hogy azt ezt követően elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
