ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügy-minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügy-minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügy-minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Így a vita zárszavában meg kell köszönnöm a konstruktív módosító indítványokat, és Áder János képviselőtársam felszólalásához csatlakozva külön köszönöm, hogy remélhetőleg – eddig ritkán, de – a jövőben gyakran előforduló módon méltányolták az előterjesztő Kormány rugalmasságát, amit a módosító indítványokkal szemben tanúsított.
Ilyen előzmények után ne vegyék ünneprontásnak és a rugalmassági készség kimerülésének, hogy mindössze árva öt kérdésben – mondom nem makacsságból, hanem értelmi érvekre alapítottan – az alkotmányügyi és törvény-előkészítő bizottságnak az álláspontjával ellentétben megvédjem az előterjesztőnek az álláspontját.
Dávid Ibolya képviselőtársam roppant hatásosan érvelt saját módosító indítványa mellett. Én tudom, hogy nemcsak a nembeli, hanem a korbeli különbség miatt ezt a hatásosságot esetleg nem tudom pótolni értelmi érvekkel, de ennek ellenére megkísérlem a lehetetlent. Módosító indítványa szerint ugyanis a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel álljon munkaviszonyban és ne a kamarával. Tehát egy módosító csomagnak a része ez, mert ugyanakkor itt költségtérítés meg minden szerepel a módosító csomag részében. Nos, a kormány-előterjesztés szerint a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes azért nem a közjegyző, hanem a kamara alkalmazottja, mert így a létszámuk a valós igények szerint előre tervezhető. Ez összhangban áll azzal, hogy a közjegyzői állások száma a törvényjavaslat szerint meghatározott. Ha most kiiktatjuk ezt a lehetőséget, akkor a közjegyzőhelyettesek számának nem kívánt önburjánzó szaporodásával számolhatunk. Egy közjegyzőhelyettes azért lesz közjegyzőhelyettes, hogy utána közjegyzővé válhasson. Hát ha most a közjegyzők közjegyzőhelyettesek alkalmazásával elkezdik ezt a létszámot szaporítani, és utána a közjegyzőhelyettesből közjegyző válik, akkor ez a bizonyos – a törvényben meghatározott és a társadalmi elvárásoknak és igényeknek megfelelő – közjegyzői létszám határtalanná válhat. Tehát én azért mondom ezt az értelmi érvet, hogy megfelelő színvonalú utánpótlást kíván a javaslat biztosítani a közjegyzői kar részére.
Ezt hogy tudja megtenni? Úgy, hogy a közjegyzőhelyettesek alkalmazását nem a közjegyzőre, hanem a kamarára bízza, amelyik a megfelelő, későbbi alakuló létszám utánpótlását biztosítani tudja. Ha minden közjegyző szabadon dönthet abban a kérdésben, hogy hány helyettest foglalkoztat, akkor nyilván látják ennek a beláthatatlan következményeit. Tehát a hatásos érveléssel szemben az igényeknek megfelelő létszám biztosításával a közjegyzőhelyettesi létszámnak ezt az önburjánzó szaporodását kívánja az előterjesztő megakadályozni akkor, amikor az alkotmányügyi bizottság támogatásával ellentétben a Kormány nevében azt kéri, hogy az előterjesztő eredeti javaslatát fogadják el.
A második ütközőpont – amiben, mondom, nem a makacsság és nem a rugalmasságnak a hiánya van –, a módosító javaslat szerint a közjegyző kinevezéséhez a területi kamara egyetértése kelljen. A vita csak azon van, hogy javaslat vagy egyetértés. Mi úgy érezzük, hogy a kinevezési eljárás során számos értelmezési probléma jelentkezett. De a közjegyzői önkormányzat autonómiája és az igazságügy-miniszternek a törvény 70. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti joga között az egyensúlyt éppen a törvényjavaslat 18. §-ának (2) bekezdése szerint javaslattételi jog teremti meg. Ennek következtében az igazságügy-miniszter a pályázati eljárás lefolytatása után csak azt a pályázót nevezheti ki, akit a kamara javasol. Miért kell hangsúlyozni az egyetértés szót, amikor azt tudja csak az igazságügy-miniszter kinevezni közjegyzővé, akit az önkormányzat, tehát a kamara a közjegyzői állásra alkalmasnak tart, és a pályázati eljárás során az alkalmasságára javaslatot tesz. A garanciális rendelkezést a 18. § (2) bekezdése álláspontunk szerint egyértelműen biztosítja, ennek az eljárási szabályait pedig a törvény végrehajtásával rendelkező miniszteri rendelet is meg tudja határozni. Tehát ez a második, amiben az alkotmányügyi bizottság által támogatott módosító javaslattal nem tudunk egyetérteni.
A harmadik Dávid Ibolya és Szigethy István képviselőtársainknak a törvényjavaslat 29. § (2) bekezdésének elhagyására irányuló módosító javaslata, ami végeredményben logikailag összefügg a közjegyzőhelyettesi alkalmazással, hogy a munkabért ne legyen köteles a területi kamarának megtéríteni. Tehát ez logikailag összefügg az elsőként említett makacssági effektussal, mert álláspontunk szerint ez a módosító indítvány is összetartozik tartalmilag az előzőekkel.
A negyedik, amiben nem értünk egyet, és megpróbálok – mondom nem a kellő hatásossággal, de esetleg az értelmi érveknek az önök belátása szerinti nagy vagy csekély súlyával – mellette érvelni, ez a kamara elnökségének az összetétele. Ugyanis a módosító indítvány szerint ne legyen a törvényben úgy meghatározva, hogy hány közjegyző és hány közjegyzőhelyettes tagja legyen. A közjegyzők önkormányzatának nemcsak maguk a közjegyzők, hanem az alkalmazottként dolgozó közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek is tagjai. Ennek a célja nyilvánvalóan az, hogy felkészítse őket a majdani önigazgatási feladatokra, de semmiképpen sem az, hogy a kamara döntéseinek meghozatalában egy túlsúlyos szerepet kapjanak.
Minden tiszteletem a közjegyzőhelyetteseké és a közjegyzőjelölteké, de azért egy kamarai önkormányzatban, a kamara elnökségének összetételében úgy tudjuk és úgy látjuk feltétlenül biztosíthatónak a közjegyzői szervezetben alkalmazottként foglalkoztatott, de mégis ennek utánpótlását képező jelölti és helyettesi kar érdekeinek képviseletét, ha marad az előterjesztés szerinti elnökségi összetétel.
A törvényjavaslat rendelkezéseinél ugyanakkor azt is figyelembe kellett venni, hogy a kamarának nem csupán érdekképviseleti feladatai vannak, ahol egy közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti túlsúly leszavazhatja a közjegyzőket. Nemcsak érdekképviseleti feladatokról van szó, hanem vannak igazgatási jellegű teendők, például a felügyelettel kapcsolatos jogosítvány. Az igazgatási jellegű teendők ellátására a törvényjavaslat nem kívánta a – mondom, minden tiszteletet megérdemlő – közjegyzőhelyetteseket, illetve közjegyzőjelölteket felhatalmazni. Ha a közjegyző és közjegyzőhelyettesi arány nincs meghatározva, tehát esetleg a közjegyzők zárt létszáma mellett a szervezet jóval több helyettest foglalkoztat, a javaslat elfogadása azt is eredményezheti, hogy a közjegyzők feletti felügyeletet majd a közjegyzőhelyettesek fogják ellátni.
Az ötödik észrevételem – hogy rövidre zárjam most már a kört; megint ne vegye Dávid Ibolya udvariatlanságnak – a választmány összetételével kapcsolatos. Itt is az alkotmányügyi bizottság támogatása ellenére kérjük az eredeti előterjesztés elfogadását, mert a választmány tagjai közül kerül ki többek között a kamara országos elnöke, aki bel- és külföldön egyaránt a magyar közjegyzőség nevében lép fel és jár el. A törvényjavaslat garantálni kívánja, hogy ennek az országos, tehát komoly döntési jogkörrel felruházott szervnek és tisztségviselőinek választása során a közjegyzők többségbe kerüljenek. Azt hiszem, ez nem lehetetlen kívánság, hogy közjegyzői többséget kívánunk egy ilyen szervezetnél. A módosító javaslat elfogadása esetén előfordulhat az is, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a közjegyzőhelyettesek köréből kerül ki. Elhiszem, hogy ez a közjegyzőhelyettes esetleg egy Nobel-díjas, de azért már a közjegyzőhelyettes ne legyen a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának az elnöke.
Az utolsó, ami még nem találkozik teljes egyetértésünkkel, az a bizonyos fegyelmi eljárás, a felfüggesztés vagy nem felfüggesztés. Csak azzal indokoljuk, hogy most mérlegeljen egy orvosi szakkérdést, a fegyelmi bizottság, hogy gondnokság alá kell-e helyezni?
Egy kétesélyes küzdelem a gondnokság alá helyezési per, vagy gondnokság alá helyezik, vagy nem. Ebben az X elképzelhetetlen. Ha a mérlegelési jogkört a fegyelmi bizottság kezébe adom, s mondjuk rosszul mérlegel, ő azt mondja, hogy ez nem akkora bolond, hogy gondnokság alá kelljen helyezni, és a bíróság mégis gondnokság alá helyezi – mi lesz a közben általa szerkesztett közjegyzői okiratokkal? Én kizárólag ezzel az indokolással tartom fenn az eredeti javaslatot.
Én ezért tisztelettel kérem, miután itt egy szerény elismerést kaptunk a rugalmassággal kapcsolatban, ne tekintsék ezt a rugalmasság megszűnésének, hogy ezeknél az említett pontoknál mégis kénytelen leszek a boldogító igen helyett a harciasabb nemet kimondani a módosító javaslatra, és ezekkel kérem az eredeti törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)
Határozathozatal
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
