GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a kérdésekre válaszolnék, hadd bocsássak előre néhány általános megjegyzést.
Az interpellációban említett 1991. évi XXVIII-as számú törvény külön hatáskört az ügyészség számára nem biztosít a törvény hatálya alá tartozó szervezetek elszámoltatásával kapcsolatban. Az elszámolást ez év augusztus 31-éig az Állami Számvevőszéknek kellett benyújtani, s az elszámolások ellenőrzése, hitelességük vizsgálata és a törvényben megjelölt szervezetek értékesítése az Állami Számvevőszék feladata. Az Állami Számvevőszéknek pedig ez év november 30. napjáig kell az Országgyűlésnek beszámolnia és az elszámolásokat a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetnek – röviden VIKSZ-nek – és valamennyi szervezetnek megküldenie.
Az Állami Számvevőszék elnöke ez év szeptember 10-én tájékoztatott arról, hogy az elszámolásra kötelezett szervezetek közül az MSZOSZ tagszervezetei nevében is, valamint a Fogyasztási Szövetkezeti Dolgozók Szakszervezete az elszámolást, legalábbis az Alkotmánybíróság döntéséig megtagadta. A legújabb – szeptember 17-én kelt – tájékoztatás szerint a Szakszervezeti Munkavállalók Szakszervezetének kaposvári bizottsága sem tett eleget a törvényi kötelezettségének.
A Számvevőszéktől tudjuk, hogy eddig 1400 elszámolás érkezett meg, s ez feltehetően az elszámolásra kötelezettek felét, illetve kétharmadát öleli fel. Hogy ténylegesen mennyi szervezet kötelezett elszámolásra, az a Magyarországon rendelkezésre álló nyilvántartásokból ez idő szerint pontosan meg nem tudható.
Ezeket előre bocsátva azt mondhatom képviselő úr első és második kérdésére, hogy a szakszervezeti vagyonbevallásoknak csupán egy része érkezett meg a Számvevőszékhez, ezek ellenőrzését a Számvevőszék folyamatosan végzi.
Az Állami Számvevőszék elnökének megkeresése alapján a Legfőbb Ügyészség mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés miatt felszólalást nyújt be az ügyészségről szóló törvény alapján az MSZOSZ-hez, illetve a Fogyasztási Szövetkezeti Dolgozók Szakszervezetéhez. Amennyiben az Állami Számvevőszék más szakszervezeteknél is mulasztást jelez, hozzájuk is felszólalást nyújtunk be. Ehhez a felszólaláshoz annyit, hogy ez egy, az ügyészségi törvényben szabályozott eszköz, amelyik azt célozza, hogy a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés szűnjön meg, adott esetben valljanak be. Ha ezeknek a felszólalásoknak nem lenne foganatja – az ellenkezőjét kívánom –, az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény alapján az ügyész a bírósághoz fog fordulni, mert társadalmi szervezetekre kötelező határozatot csak a bíróság hozhat.
S most érkeztünk el a harmadik kérdéshez. Hadd mondjam, jelentőségét tekintve tényleg ez a legnagyobb horderejű, de ez nem az említett 1991. évi XXVIII. számú törvényhez kapcsolódik. Ennek a törvénynek az imént hivatkozott 6. szakasza első bekezdésében valóban elidegenítési és terhelési tilalmat mond ki, de ugyanennek a szakasznak a második bekezdése szerint ez nem vonatkozik a törvény hatályba lépése, tehát ez év július 17-e előtt kötött szerződésekre, tehát az említett elidegenítési tilalomra hivatkozva az MSZOSZ székházeladási szerződései nem támadhatók. A szerződések támadhatók viszont más okból, azért, mert nem felelnek meg a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseinek.
Ezzel a kérdéssel a Legfőbb Ügyészség már bejelentés alapján foglalkozott, azt állapítottuk meg, hogy az MSZOSZ 16 esetben kezdeményezte az illetékes földhivatalnál a tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartási bejegyzését. Ebből 11 esetben a földhivatal a kérelmet nem jogerősen elutasította, egy kérelem elbírálás alatt áll, egyet visszavontak. Jogerősen bejegyeztek hármat, e három ügyben a bejegyzés alapjául szolgáló adás-vételi szerződés semmisségének megállapítása iránt a Fővárosi Főügyészség keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, kérte a semmisség megállapítását, s ami ezzel együtt jár, az eredeti állapot visszaállítását. A Fővárosi Bíróság 1992. január hónap 27. napjára tűzött ki határnapot.
A Legfőbb Ügyészség vizsgálja azokat a földhivatali ügyeket is, amelyekben a SZOT jogutódjaként az MSZOSZ-t jegyezték be tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba, és azokban az ügyekben, ahol az MSZOSZ tulajdonoskénti bejegyzése megtörtént, a tulajdonjog törlése iránt keresetet nyújt be, mihelyt a földhivatali eljárások jogerősen befejeződnek, ugyanis ügyészségi intézkedésre csak ennek az eljárásnak a jogerős befejezését követően van lehetőség.
Egyebekben az iratok vizsgálata során fény derült arra, hogy a Probunion Pénzügyi Részvénytársaság cégbírósági bejegyzése az ügyészség megítélése szerint törvénysértő volt, ezért a bejegyzést elrendelő jogerős végzés ellen ez év augusztus hó 6. napján törvényességi óvást nyújtott be a helyettesem. Az óvás tárgyalására a Legfelsőbb Bíróság ez év október hó 14. napjára tűzött ki határnapot. Amenynyiben a képviselő úr kérdésével kapcsolatos további jogi problémákról kíván tájékozódni, természetesen készséggel állok rendelkezésére.
Kérem a képviselő urat és az Országgyűlést, hogy válaszomat fogadja el. Köszönöm. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
