TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Köszönöm, elnök úr a szót, és bármilyen nehezen is kaptam meg, annál inkább értékesebb az a számomra. (Derültség.)
Legyen szabad mindjárt azzal kezdenem, hogy az igen tisztelt igazságügy-miniszter úr rendkívül örvendezett afelett, hogy milyen könnyű dolga van, mert csak két szakaszból álló törvényt kell előterjesztenie, de itt hadd jegyezzem meg rögtön, hogy legalább ilyen könnyű dolgom van nekem is, mert első ránézésre legalább 12 szarvashibát találtam ebben a két szakaszban. (Derültség.)
És ha szabad megjegyeznem, mindjárt talán azzal kezdeném, hogy egyáltalán előterjesztésre került ez a törvény, magát azt is kénytelen vagyok rögtön megkérdőjelezni: ugyanis benyújtásra került az ügyészségről szóló törvény teljes egésze, tehát az belátható időn belül, heteken belül várhatóan a tisztelt Ház elé fog kerülni. Most ennek egy részét megvitatni és új rendelkezéseket hatályba léptetni, amikor rövidesen egy vadonatúj ügyészi törvényt fogunk alkotni, nem tűnik a legcélravezetőbb módszernek. Ezt körülbelül én olyannak tudom ítélni, mint mondjuk, ha most megvitatnánk azt a kérdést, hogy hogy lehet polgármestert választani, de a polgármesterekről szóló törvényt csak jövőre alkotnánk meg. Nos, ennyit a beterjesztéssel kapcsolatban.
Legyen szabad rámutatnom arra, hogy maga a koncepció, tehát hogy az ügyészi vezetők pályázat útján legyenek választhatók, azt a Független Kisgazdapárt frakciója is bölcs, okos törekvésnek ítéli meg, az meg is felel egyébként a nyugat-európai rendszerek egy jelentős részének, és magunk is úgy ítéljük meg, hogy ez a jövő útja. Ezért a Kisgazdapárt frakciója ezt a beterjesztett törvényjavaslatot, illetőleg az 1972. évi V. törvény módosítására vonatkozó javaslatot támogatja, elfogadja, lényegi módosításokat kíván azonban előterjeszteni.
Mindenekelőtt legyen szabad megemlítenem, hogy a törvényjavaslat részletes indoklása az 1. §-sal kapcsolatban kiemeli, hogy "Az ügyészek kiválasztása pályázati úton kizárólag szakmai és a törvényben előírt pályaalkalmassági szempontok alapján történhet." Ez nyilvánvalóan egy helyes törekvés, de rögtön fel kell vetni egy gondolatot ide vonatkozóan. Ez a gondolat abból fakad, hogy az ügyészségekről – és miután nagyon sok tekintetben összefügg az ügyészekre vonatkozó törvény a bíróságokra vonatkozó törvénnyel, erre helyesen utalt Kutrucz Katalin is – és a bíróságokról szóló törvény is évtizedeken keresztül pártállami szempontok alapján működött. Legyen szabad utalnom arra, hogy a kérdés jogelméleti megközelítésénél hosszú időn keresztül az egyetemi tankönyvek is utaltak Töreky Gézára, akinek a hírhedt mondását az egyetemi tankönyvek sora felhozta, miszerint a törvényt akként kell alkalmazni, hogy a vezetésre predesztinált rétegek védve legyenek a feltörekvő rétegekkel szemben. Lényegében ez volt az ideológiai alapja az ügyészségekre és a bíróságokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazásának is. Bár később elméleti síkon történt bizonyos elmozdulás ettől, de azt senki el nem vitathatja, hogy évtizedeken keresztül pártos bíráskodás, pártos ügyészkedés folyt.
Na most, ha a jéghegy csúcsához tudunk csak hozzányúlni, tehát kicseréljük az ügyészség csúcsán álló embereket, akkor ott marad még maga az egész szervezet, amelyet kifejezetten pártállami szempontok alapján választottak ki. És akkor hiába utal már most az 1972. évi V. törvény módosítására előterjesztett törvényjavaslat az Alkotmány 53. §-ára, hogy ennek alapján kell az ügyészi szervezetet a jövőben felépíteni, mert ez ugyan kimondja, hogy valóban, ügyész nem lehet egyetlenegy pártnak sem tagja és nem pártpolitikát valósíthat meg az ügyészség, de mégiscsak az ügyészség csúcsán álló személyekben történik változás. Tehát marad maga az apparátus, ahol kifejezetten pártszempont alapján, az állampárt szempontjai alapján nyert kiválasztást az ügyész személye. S itt sajnos nem tudok nem hivatkozni arra, hogy ezek az ügyészek elképesztő törvénytelenségek sorozatát követték el. Tehát ha most a struktúrához úgy nyúlunk hozzá, hogy ezt az egész struktúrát megtartjuk, és csak a vezetőt pályáztatjuk, akkor ez az apparátus működésképtelen lesz, vagy változatlanul a pártállami elképzelések alapján fog működni. Márpedig az igazságügy-miniszter úr nagyon helyesen utalt arra, hogy a törvényalkotói szándék nem ez. A törvényalkotói szándék egyértelműen a rendszerváltás megvalósítása az ügyészségi vonalon is.
Ha ennek a kétszakaszos törvénynek megnézzük egy másik vetületét, nevezetesen megnézzük azt, mi lesz a pályázat kapcsán megválasztott új vezető kinevezése után a régi vezető helyzete, akkor pedig ki kell, hogy mondjam egyenesen: egy olyan jogszabályt ajánlott be itt az igen tisztelt igazságügy-miniszter úr – ha nem módosítjuk ebben a körben a beterjesztett törvényjavaslatot –, amely törvényi szintre fogja emelni a hatalomátmentést. Mielőtt az igen tisztelt képviselőtársaim túlzottan megdöbbennének, hadd hivatkozzam arra, hogy ez a törvényjavaslat azt mondja, hogy "A pályázatot elnyert új vezető kinevezése napjától a korábbi vezetőt, ha ehhez hozzájárul, választása szerint vagy vezetői beosztásának megfelelő más beosztásba, vagy alacsonyabb beosztásba kell helyezni." Most ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy adva volt egy csoportvezető ügyész, aki a polgári ügyszakot vezette. A pályáztatás során új vezető kerül a polgári csoport élére. Mit kell tenni a törvény szerint? Át kell menteni ezt a régi ügyészt, és oda lehet tenni a büntetőügyszak élére! Tehát egy számunkra még inkább bizalmi területre!
Azt kell tehát mondjam, ha ezt a törvényt mi módosítás nélkül fogjuk elfogadni, akkor ebben a körben bízvást mondhatjuk, hogy mi, a magyar Parlament a hatalomátmentés eszközévé váltunk.
Azt kell, hogy mondjam: sajnálatos módon a törvénynek egyéb szakmai hibái is igen szép számmal fedezhetők fel. Így például nem lehet tudni, mi lesz akkor, hogyha a pályázat eredménytelen lesz. Én bárhogy is kerestem ebben a kétszakaszos törvényben, erre nem találtam utalást. Arra voltam kénytelen gondolni, hogy az eredménytelenség nélküli pályázat egy meglehetősen különös pályázati rendszer, mert én eddig azt hittem, egy pályázat lehet eredményes vagy lehet eredménytelen – kiderült, hogy én ezt rosszul tudtam, mert csak eredményes lehet. De ha már eredményes, ugye, akkor azt kell, hogy mondjam, megint csak gondban leszek, mert mégiscsak a törvényből kitűnik, ha nem is a rendelkező részéből, de az indokolási részéből, hogy van más eset is, amikor eredménytelen – de mondom, ez a rendelkező részből nem tűnik ki. S itt az indokolási rész már arra utal, hogy ebben az esetben az ügyészség vezetője vagy kiír egy újabb pályázatot, vagy pedig egyéb módon, megbízás vagy kinevezés útján tölti be ezt a helyet. De azt, hogy mikor kell új pályázatot kiírni, mikor teheti meg, hogy ő most már pályáztatás nélkül kinevezhet erre a helyre bárkit is, ezt nem lehet ebből az előterjesztett javaslatból megtudni. Ez nyilvánvalóan olyan hiányossága ennek az előterjesztésnek, amely mellett nem lehet elmenni.
Na most, további kérdések, amelyek felmerülnek az előterjesztett javaslat kapcsán. Nem lehet tudni, hogy az az összügyészi értekezlet, amelynek létét is a demokrácia egy olyan csúcsaként jelöli meg ez az előterjesztés, hogy én magam gondolatban kalapot emeltem az előterjesztésnek eme demokratikus volta mellett, de mégis azt kell mondjam, nem lehet tudni, ha az összügyészi értekezlet, ahol még azt is megmondja az előterjesztés, miszerint titkosan kötelesek szavazni az előterjesztés elfogadása tekintetében, itt kérném szépen nem mondja ki a törvény, hogy végül is ez az összügyészi értekezlet a kinevezőre nézve kötelező érvényű határozatot hoz-e vagy nem hoz kötelező érvényű határozatot. Tehát hogy miért megy ez az egész titkososdi, miért kell titkosan szavazni az összügyészi értekezletnek? Ezt nem lehet tudni, mert ez a törvényből nem tűnik ki.
Legyen szabad még rámutatnom, arra sem ad választ ez az előterjesztés, mi a helyzet azzal a törvényi javaslattal kapcsolatban, hogy kivételesen indokolt esetben nem is kell ezt a pályázatot kiírni. Na most, hogy mikor forog fenn a kivételes indokoltság esete, azt sajnálatos módon megint csak nem lehet megtudni ebből az előterjesztésből, ami a mi megítélésünk szerint nyilvánvalóan egy olyan "kaucsuk"-rendelkezést tartalmaz, ami nemkívánatos egy kétszakaszos jogszabályi előterjesztés esetén.
Tehát igen tisztelt Ház, végül is a rezüméjét az egésznek összefoglalva: a Független Kisgazdapárt frakciójának az álláspontja az, hogy a most felhívott hibákat ki kell javítani, ezzel együtt a kijavított törvényt elfogadásra ajánljuk. Köszönöm a türelmüket. (Kis taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
