GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr által felvetett kérdés ma ágazatunk egyik égető problémája, melyre vérmérsékletünk, informáltságunk és érintettségünk szerint különbözőképpen reagálunk.
A többi volt szocialista országtól eltérően, ahol általában élelmiszerhiány van, mi a viszonylagos túltermelés problémájával küszködünk. Okait az elmúlt hetekben már többször taglaltuk. A közismert okok közül a sertéstenyésztés gondjaira való tekintettel kiemelem:
Az ország belső fogyasztása körülbelül 5 millió darab hízott sertés. 1990-ben, 1991-ben átlagosan évenként 7-7,5 millió darab sertést hizlaltunk meg, illetve állítunk elő. Az exportra szánt mennyiség egy része – szerencsére növekvő hányadban – nyugatra értékesül, más részét keletre, zömében a volt szocialista országokba, illetve a Szovjetunióba próbáljuk eladni. A keleti piac válsága tény. Tőlünk nem függ, de erősen érezteti hatását. Kivitelünk – főképpen a Szovjetunióba – az elmúlt években fokozatosan csökkent, ennek ellenére még 1990-ben is a szovjet piac részesedése az élő vágósertés-kivitelből csaknem 90% volt, hasított félsertésből 47%-ot tett ki. Jelenleg főképp a szovjet piac beszűkülése okoz gondot. Nem vagyunk olyan gazdasági helyzetben, hogy jelentős külkereskedelmi aktívumunkat tovább fokozzuk.
Ezt a megállapítást megkockáztattam annak ellenére, hogy a kereskedelem nem tartozik az FM kompetenciájába. A Szovjetunióval folytatott kereskedelmünkre jellemző, hogy még a kormányok közötti megállapodások teljesítésére sincs garancia, a barterkereskedelmet a szovjet központú kormány korlátozza, felszabadítása bizonytalan. Úgy látjuk, hogy további magyar kivitelre csak megfelelő banki fizetési garanciák, biztonságos áruellentételezési konstrukciók, vagy a vállalatok saját kockázata alapján kerülhet sor. Összefoglalva: exportbővítési kényszerben vagyunk, elsősorban a hagyományos konvertibilis piacok irányában.
Ezeken a piacokon viszont csak kiváló minőségű áruval vagyunk versenyképesek. Az itt megkövetelt minőségi követelményeknek a magyar hízott sertéseknek csak egy része felel meg. Megítélésünk szerint a végtermék minőségének ilyen megoszlását jelenleg még nem a fajták és genotípusok gyöngébb tulajdonságai okozzák, hanem elsősorban a takarmányárak következtében bekövetkezett takarmányozástechnológiai hibák.
Mindezek ismeretében az utóbbi hetekben a túltermelési gondok megoldására, az ország teherbíróképességéhez igazodva a következő intézkedéseket tettük: az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság 100 ezer darab élősertés exportját segíti elő 15%-os exportár-támogatás mellett. A sertések kiszállítása folyamatos. Eddig körülbelül 50 ezer darab ment ki, a kontingens exportját április végéig kell befejezni. 143 250 darab túlsúlyos sertés exportcélú darabolását 650 forint/darab intervencióval támogatjuk. Ezen mennyiség levágása március 25-ével befejeződött. A bizottság hozzájárult 200 ezer darab malac exportjához. Körülbelül 70 ezer darabot szállítottak ki eddig. Az export folyamatos, de újabb mennyiséget már nem célszerű engedélyezni az ország második félévi sertéshúsellátása érdekében.
A bizottság április 3-i ülésén tárgyalt további 100 ezer darab élősertés 15%-os exportszubvencióval történő kiszállításáról. Egyetértés hiányában nem született döntés. Tekintettel arra, hogy a Szovjetunió 220 ezer darab élősertés vásárlására tett ajánlatot, újabb kezdeményezést tettünk az export megindítása érdekében. Az április 5-i felmérés szerint körülbelül jelenleg 280 ezer készre hízott sertést szeretnének a gazdák eladni, ebből körülbelül 80 ezer több mint 120 kilogrammos már.
A képviselő úr második kérdésére, melyben a húsipari vállalatok, regionális vállalatok vezetőinek alkalmasságát, illetve a problémák megoldására tett intézkedéseket veti föl, már nem tudok egyértelműen megnyugtató választ adni. A szerződéskötések mellőzése, a termelők és a vállalatok közé beépült úgynevezett felvásárló kft-k működésének megengedése, a késleltetett felvásárlások ténye több helyen megkérdőjelezi a vállalatvezetők magatartását. Félő, hogy egyesek rövidlátó tevékenysége a későbbi sertéshúsellátást is veszélyezteti… (Vargáné Piros Ildikó: Mármint a miénk?) Igen. (Vargáné Piros Ildikó: Na, ez szép!)
A munkaköri alkalmasság kérdését a munkáltatói jogkört gyakorló személy vagy testület vetheti föl, és az alkalmatlanság megállapítása az igazgató felmentését eredményezheti. Az FM-ben döntés született arra, hogy minden államigazgatási felügyelet alatt álló élelmiszerpari vállalat vezetőjének alkalmasságát szakmai szempontok alapján felülvizsgáljuk. A vizsgálat elkezdődött. (Vargáné Piros Ildikó: Helyes! – Taps.)
Tisztelt Képviselő Úr! Remélem, kérdésére adott válaszom megfelel elvárásainak. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
