FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat elvi alapja az az országgyűlési határozat, amelyet a tisztelt Ház októberben fogadott el, és amelyik a további években megszabja a társadalombiztosítás rendszerének változási irányait. Mint emlékezetes, a határozatot a Ház több mint kétharmados arányban fogadta el. Ez a konszenzus a bizottsági vitát is jellemezte, igazán éles ellentmondás, az előterjesztés megalapozottságának a megkérdőjelezése nem vetődött fel.
Az országgyűlési határozat szellemében a jelenlegi Társadalombiztosítási Alap két részre válna: nyugdíjbiztosítási alapra és betegbiztosítási alapra. Az ellátások is besorolásra kerülnének, hiszen valamennyi társadalombiztosítási ellátás esetében meg kell jelölni a finanszírozó alapot. A társadalombiztosítási vagyon szétválasztására csak hosszabb idő alatt, évek múlva kerülhet majd sor.
A társadalombiztosítási befizetések egyéni szinten is két részre válnának: a ma minden keresőnél egységes, a bruttó kereset 10 %-át kitevő nyugdíjjárulék 6 %-os nyugdíjjárulékra és 4 %-nyi betegbiztosítási járulékra osztódna meg. A munkáltatók 43 %-os járuléka is ennek megfelelően kétféle járulékra válna szét.
A törvényjavaslat ellátási minimumokat és maximumokat határozna meg. Önállók, szellemi szabadfoglalkozásúak – akiknek a jövedelmei köztudottan ingadoznak – a minimálbér 60 %-ára jutó biztosítási terhek viselése esetén is hozzájuthatnának a biztosítói jogviszonyhoz. A maximumot a törvényjavaslat az évi 900 ezer forintos jövedelem utáni járulékplafonban határozza meg. Efölött a jövedelem fölött nem kellene nyugdíjjárulékot és betegbiztosítási járulékot fizetni, igaz, efölötti befizetésekből adódó nyugdíjakra sem lehet majd igényt tartani.
Nemcsak a magasjövedelműeknél, hanem általában is megváltozna a nyugdíj kiszámításának a módja. A nyugdíj megállapításánál a nyugdíjba menetelt megelőző öt év legjobb három éve helyett a legjobb négy év keresete alapján kell majd megállapítani a nyugdíjat úgy, hogy a negyedik év keresetét a megelőzően figyelembe vett legjobb három év középső évének árszintjére kell átszámítani.
Az állampolgárok és a társadalombiztosítás viszonyában alapvető változás történik. Állampolgári jogról betegbiztosítási joggá változik az ingyenes, illetve a támogatott egészségügyi ellátásra való jogosultság. A törvényjavaslat szándéka szerint ez a változás nem hoz létre ellátatlan foltokat a betegellátás területén, például a nyugdíjasok esetében a nyugdíjalap – ahogy hallottuk az államtitkár úrtól –, a munkanélküliek esetében a munkanélküli alap fizetné a betegbiztosítási járulékot. Olyan személyek esetében, akik nem kapnának se munkanélküli segélyt, se nyugdíjat, ott az állam fizetné meg a betegbiztosítási járulékot.
A törvényjavaslat a betegbiztosítás rendszerének átalakítását szolgáló paragrafusokat csak 1992. július 1-jével léptetné hatályba, időt adva mind a Kormánynak arra, hogy megalkossa azokat a rendeleteket, a Ház elé hozza azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a jelen tervezettel összhangba hoznák a mai rendeleteket és törvényeket, és időt adnának a biztosítási rendszernek is és az egészségügyi ellátásnak is a szükséges átállásra.
Itt jegyzem meg, hogy a törvényjavaslat bizottsági vitáján részt vettek mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekképviseleteinek küldöttei, akik elsősorban a csatlakozó jogi feltételrendszert hiányolták, különösen a Munka Törvénykönyvéhez csatlakozó rendelkezéseket. A munkaadók szóvá tették ugyan, hogy sokallják a 900 ezer forintos biztosítói plafont, kevesebbet tartanának helyesnek, de a társadalombiztosításnak annyira lényeges alapelve a szolidaritás, hogy ez a különben sem hangsúlyos felvetés nem keltett nagyobb vitát a bizottságban.
A bevezetőben már említettem, a törvényelőterjesztés indokoltságát a bizottságban senki nem kérdőjelezte meg, a törvényjavaslatot ellenszavazat nélkül 8 "igen" és 6 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélte a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)