PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslathoz a mezőgazdasági kistermelést érintő módosító javaslatok kapcsán kívánok hozzászólni.
Megállapítható, hogy az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a mezőgazdasági kistermelőket a törvényjavaslat továbbra is kedvezményezettként kezeli. Annyi változás van a törvénytervezetbn, hogy eddig a bruttó árbevételen alapult a kistermelők adóztatása, ezután pedig nyilvántartást kell vezetniük kiadásaikról és bevételeikről, és a kiszámított tiszta jövedelem az adófizetés alapja.
Hasonlítsuk össze tehát, melyik elgondolás az előnyösebb a gazdálkodók számára. Annál is inkább, mert vannak olyan módosító javaslatok is beadva, miszerint továbbra is a bruttó árbevétel alapján kerüljön megállapításra az adó. A bruttó árbevétel alapján családonként ezidáig 500 ezer forint árbevétel volt adómentes. Efölött pedig állattenyésztés esetén a bruttó bevétel 10%-a, növénytermesztés esetén pedig 30%-a volt az adóalapot növelő bevétel. Az 500 ezer forintos határ a személyi jövedelemadó bevezetése óta változatlan. Márpedig az infláció, a bevételek jövedelemhányadának csökkenése feltétlenül indokolja ennek felemelését.
Ezért a kisgazdapárti képviselőtársaim által benyújtott indítványokat, melyek szerint ezt 750 ezer forintra kívánják növelni, feltétlenül támogatni tudom, és ugyanilyen megfontolások miatt kérem, ők is támogassák az általam benyújtott módosítást.
Én azt javaslom, hogy a mezőgazdasági kistermelés felső határát jelentő 2 millió forintos plafonértéket változtassuk 3 millió forintra. A határértékek megnövelése nyilván kedvező hatással lenne a meglehetősen megcsappant termelési kedvre. Hisz ne felejtsük el, az idei esztendő próbára tette a termelőket. Úgy tűnik, nagy kockázatot vállal az, aki ma kistermeléssel foglalatoskodik. Ezért szükség van a pozitív diszkriminációra. Annál is inkább, mert ilyen olcsón a mezőgazdasági termékek másként nem termelhetők meg. Az export árualapok és a hazai ellátás biztosítása kistermelés nélkül csak újabb óriási beruházásokkal lenne elképzelhető. Ennek azonban határt szab a hitelkamatok mértéke, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nehéz pénzügyi helyzete. Kedvezmények nélkül elképzelhetetlen lenne a mezőgazdasági kistermelés azért is, mert normál körülmények között is alacsony a termelés jövedelmezősége.
Már most is megfigyelhető, hogy többen inkább a biztosabb és kényelmesebb megoldást választják, vagyis pénzüket elhelyezték takarékbetétben, ahelyett, hogy a termelésbe fektetnék. A takarékban elhelyezett pénz ugyanis biztosan kamatozik, a mezőgazdasági termelés viszont kockázatos. A fagy, az aszály, az állatelhullás, a túltermelésből eredő nyomott ár veszélyezteti a jövedelmezőséget.
Visszatérve az eredeti gondolathoz, a bruttó árbevétellel szemben a Kormány által előterjesztett 150 ezer forintos nettójövedelemre vonatkozó kedvezmény állattenyésztés esetén talán még jobb is a 750 ezer forintos adómentességnél. Ha 10-15%-os jövedelmezőséget vélelmezünk, az megfelel kb. 1 millió forintos árbevétel kedvezményének. Ez azonban a kistermelők számára nyilvántartási kötelezettséget jelent a kiadásokról és a bevételekről, számlákkal kell mindent igazolni. Erre az év hátralevő részében már aligha fognak tudni felkészülni az érintettek. Ezért én jogosnak tartom azokat a módosító indítványokat, amelyek 1992-ben választási lehetőséget kínálnak a gazdálkodóknak a kétféle megoldás között.
Én magam arra nézve tettem módosító javaslatot, hogy a tiszta jövedelem utáni adózást választók közül azok, akik nem érik el a 150 ezer forint bruttó árbevételt, ne legyenek kötelezve nyilvántartás vezetésére. Értelmetlennek tartom ugyanis, hogy az, aki egy évben néhány hízót, vagy pár ezer tojást vagy néhány mázsa gyümölcsöt és zöldséget értékesít, az is kényszerítve legyen ezután számlák megőrzésére és adóbevallás készítésére.
Úgy érzem, ha a törvény nem tesz kivételt a valóban kis mennyiségű terméket előállítókkal szemben, nagyszámú gazdálkodó fog felhagyni tevékenységével, mert a parasztembertől idegen a könyvvitel. A puszta logikával is ellentétes, hogy az, aki mindenfajta költség igazolása nélkül is adómentes, miért sorolgassa fel a jövedelmét csökkentő tételeket. Vajon nem teszi-e komolytalanná majd a nyilvántartásokat ez a tény? Hiszen végül is mindegy, hogy az, akinek a bruttó árbevétele nem haladja meg a 150 ezer forintot, néhány száz- avagy többszázezer forintos költséget igazol, adót nem kell, hogy fizessen, se így, se úgy.
Végezetül: én úgy látom, összességében a mezőgazdasági kistermelők pozíciója a jövő évben a módosító indítványok elfogadása esetén az adózás szempontjából lényegesen javulhat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
