SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke:
SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke:
SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A helyzet nem túlságosan egyszerű. Ugyanis a költségvetési bizottság előadója, Bakó Lajos nincs pillanatnyilag a teremben.
Ezzel együtt azt hiszem, valamit mégiscsak mondani kell arról, hogy a költségvetési bizottság hogyan döntött az elé jutott módosító javaslatokról, tekintettel arra, hogy ebben a sajátos és szerintem legalábbis furcsa tárgyalási módban, amely most itt folyamatban van, odáig már nem jut el a dolog, hogy a normális szokásoknak megfelelően az egyes képviselők megkaphassák a bizottsági jelentéseket. Ezek néhány példányát – frakciónként néhány példányt – csak az elmúlt öt percen belül hozták be a terembe. Ezzel kapcsolatban néhány dolgot mégis el szeretnék mondani, hogy a bizottság hogy, miként értékelt.
Az egyik nagy vitatott kérdés a törvényjavaslat kapcsán az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kérdése. Mint ismeretes, a korábbi szabályok szerint ingatlan eladása esetén, hogyha a bevételt közeli hozzátartozó lakásszerzésére fordították, akkor nem kellett adót fizetni. Ezt a Kormány most úgy kívánta korlátozni, hogy ez a bevétel csak lakáseladás esetén, tehát lakásnak más lakásba való átforgatása esetén legyen adómentes, másrészt csak saját célú lakás vásárlása esetén, tehát a hozzátartozókat kizárni ebből. Ezeket a változtatásokat lényegében a bizottság nem támogatta, és lényegében a korábbi rendszer fönntartása mellett volt; annak a fönntartása mellett is, hogy tíz év birtoklás után az adókötelezettség szűnjön meg.
Egy másik nagy vitát kavart probléma az étkezési hozzájárulás kezelése. Az étkezési hozzájárulás adható természetben, mint étkeztetés és adható pénzben vagy bonban. Az eddigi szabályok szerint ennek egy bizonyos mértéke adómentesen volt adható, tekintet nélkül annak formájára. A Kormány az adóalap szélesítésére irányuló törekvésében azt javasolta a Parlamentnek, hogy az adómentesség korlátozódjék a természetbeni étkeztetésre.
A bizottság hosszas vitát folytatott erről a kérdésről, és a bizottság nagy többsége arra a következtetésre jutott, hogy ez a felemás megoldás nem helyes. Ugyanis gyakorlatilag nem érvényesíthető a Kormány szándéka, mert hiszen hogyha pénzben nem lehet hozzájárulást adni, akkor valamiképpen természetbeni étkeztetést fognak biztosítani. És itt nagy hangsúllyal merült föl az az úgynevezett "szalámi"-példa, hogy tudniillik adómentesen lehet szalámit osztogatni; pénzt nem lehet adni, sem bont arra, hogy ebédelhessenek a dolgozók abból adómentesen, de szalámit osztogatni lehet. És akkor végül is ott tartunk, hogy csak adómentesen fogják naturáliában kiadni azokat a hozzájárulásokat, amelyeket ilyen kényszerítő intézkedés nemléte esetén pénzben adnának. Ez nem célszerű, így tehát fönt kell tartani az adómentességet nemcsak a természetbeni étkeztetés, hanem a pénzbeni vagy más formábani étkezési hozzájárulás esetén is.
Az úgynevezett egyéb szellemi tevékenységek esetében, tehát ott, ahol főmunkaviszonyon kívüli oktatásról, tanulmányírásról, szakértői tevékenység végzéséről van szó, ezeken a területeken, mint ismeretes, az átalányelszámolások megszüntetését javasolja a Kormány. Itt különféle nézetek merültek föl, de egyelőre az ide vonatkozó kérdésekről a bizottság nem foglalt állást, miután bizonyos tárgyalások folyamatban létéről értesült, és várja, hogy talán valamifajta megegyezés születik a Kormány és az érdekeltek között.
Végül ami a mezőgazdasági kistermelők adóztatását illeti, itt a sajtóban is ismeretessé vált, hogy a Kormány képviselői milyen megállapodásra jutottak ebben a kérdésben a Kisgazdapárttal. Bár mint hallottuk a miniszter úrtól az előbb, a Kormányak nem ez az álláspontja, hanem az az álláspontja, ami benne van a törvényjavaslatban. De mindenesetre a kormánypárti képviselők támogatásával ez az álláspont, ami az újságok szerint a Kormány új álláspontja, ez került elfogadásra a bizottságban. Köszönöm szépen.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
