VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Még szeretnék visszatérni a vita elejére, ugyanis számomra több tisztázatlan pont maradt az alkotmányügyi bizottság elnökének hozzászólása után. Nem érzem egyértelműnek, hogy a részletes vitát majd le lehet zárni, hogyha elfogynak a felszólalók. (Közbeszólás: El fognak fogyni!) Elfogynak, ebben nincs kétségem, de kétséges az, hogy határozatképes lesz-e a Ház egyrészről. Másrészről, ugye, már Török Ferenc jelezte, hogy még módosító indítványt kíván beadni. S harmadik részben pedig most kaptuk meg azt az együttes jelentést, amelyet december 20-án éjjel 1 órakor zártak le, azaz már 21-én 1 órakor, tehát ma zártak le. És a pénzügyminiszter úr azt mondta a vita kezdeti szakaszában, hogy majd a válaszában kitér arra, mely indítványok, mely javaslatok elfogadhatók a számukra, és ekkor majd választ kapunk arra, hogyan zárul le a lakásingatlanok vagy például a mezőgazdasági kistermelők adóztatásának kérdése.
Én ebben az együttes jelentésben fellapoztam, és a bizottságunk által is támogatott módosító indítványt kerestem, amely a bizottság tagjai számára konszenzust jelent ebben a kérdésben, mármint a lakásingatlanok kérdésében. Ugyanis itt az van, hogy egyrészről azt, hogy csak lakásingatlanra vonatkozzon az eddigi kedvezmény, feloldanánk a lakás szó elhagyásával, másrészről pedig nemcsak a saját maga részére vásárolt, épített vagy bővített lakás lehetne adómentes jövedelem, hanem az egyenes ágbeli leszármazott örökös, mostoha, gyermek esetében is így lenne. Tehát lényegében az eddigi szabályozás maradna érvényben, csak a volt házastárs kerülne ki ezeknek a kedvezményezetteknek a köréből.
Azért lapoztam fel ezt az indítványt, mivel érdekelt, hogy az előterjesztő vajon támogatja-e vagy nem, és örömmel tapasztalom, hogy az előterjesztő – Kupa úr képviselője – támogatja ezt a javaslatot. Ezek után tehát még mindig kérdéses számomra, hogy a Kormány és a pénzügyminiszter úr jelen pillanatban melyik változatot tartja támogathatónak, azt, amit a vita elején mondott, tehát a törvényjavaslat szövege által beterjesztettet, vagy pedig már a költségvetési bizottságban megszületett konszenzusos indítványt.
Felhívnám erre a pénzügyminiszter úr figyelmét, ez a 13-as javaslat az összefoglaló jelentésben. Most vagy arról van szó, hogy nem volt még ideje a miniszter úrnak konzultánia a képviselővel, és nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb esete forog fenn, vagy pedig nem tisztázott egyelőre a Kormány álláspontja ebben a kérdésben.
Erre kérem tehát majd a válaszát a felszólalásom után.
Ezek után én is szólnék egy-két szót, mivel több módosító indítványt is beadtunk ehhez a problémás ponthoz, és elmondtuk már az általános vitában is, de nem lehet elégszer elmondani, milyen hátrányok származnak ebből a javaslatból az adófizető állampolgárokra.
Először is ne feletjsük el, hogy az elmúlt években, évtizedekben a megtakarítások értékmegőrzésének egyfajta módja volt az, hogy az emberek bizonyos ingatlanokba fektették be ezt a pénzt, mivel az ingatlanok árváltozásai úgy, ahogy – kisebb-nagyobb lemaradással vagy előreszaladással – követték az éppen esedékes infláció mértékét. A javaslat szerint, hogy egy konkrét példát mondjak, egy garázsingatlan-eladás ezután adóköteles jövedelem lesz, hacsak nem a saját maga részére használja fel újra a kapott pénzt, általában adóköteles lesz, mert csak lakásra terjeszti ki a mostani javaslat. Ez is egy adóköteles jövedelem lenne, és roppant kérdéses, hogy egy egyszer már megadóztatott jövedelmet, amiből egy megtakarítás született, egy büntető jellegű újraadóztatással érdemes-e újra bevonni az szja-körbe.
Hogy egy konkrét példát is elmondjak, ha tehát van egy nagyszülő, szülő, gyermek családfelállás, s a nagyszülők elhalnak egy vidéki városban – mondjuk –, a szülők máshol élnek, a gyerekek megint máshol élnek – sok helyen van ilyen eset –, a nagyszülő elhal, és a szülő valamilyen módon segíteni szeretné a gyermekeit a nagyszülők volt ingatlanával, lakásával. Most erre nincs módja a jelenlegi javaslat szerint. A jelenlegi javaslat szerint ezek alapján nem segítheti a gyermekét bármilyen anyagi formában, ugyanis a nagyszülő eladott lakása adóköteles jövedelem, aminek – mondjuk – 40%-át elviszi az adó, és kérdéses, hogy ezek után ebből a pénzből érdemes-e, lehet-e egyáltalán komolyan támogatni a szülők gyermekeit.
Ilyen módon tehát ezt a javaslatot továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk. Véleményünk szerint ez erősen családellenes, lefékezi a lakásmobilizációt, tehát megszűnik az a fajta – például – lakásingatlan-mozgás, ami a komfortosabb lakások felé segítette a családokat eddig. Ezt teljes mértékben leállítja ez a javaslat.
Ha valóban az a Kormánynak a szándéka, hogy itt egy erős középosztály épüljön ki, és valamilyen módon egy vagyonosodás, polgárosodási folyamat induljon el, ez a javaslat totálisan szembemegy ezzel az elképzeléssel, ami – ha jól emlékszem – a sokat emlegetett nemzeti megújhodás programjában is szerepel. Itt nem egy erős középosztályról lesz szó ezek után, hanem egy szétvert, gyenge középosztályról. Kérdés, hogy ez-e a Kormány szándéka vagy csak a javaslat ilyen.
Nem hangzott még el a javaslattal kapcsolatban egy – véleményem szerint – alkotmányellenes rész. Van benn egy módosító indítvány, amit azt hiszem, támogatnak is a bizottságok, hogyha tehát ez a módosítás elfogadásra kerül, ez az alkotmányellenes rész megszűnik. Ugyanis miről van szó? Konkrétan az illetékhivatal adómegállapítási jogáról. Hogy egy esetet hozzak fel példaként, egy tanyaingatlant – mondjuk – eladott a gazdája 300 ezer forintért, kiszáll az illetékhivatalnak két alkalmazottja, ránéz erre a tanyára, és azt mondja, hogy 500 ezer forintba került véleményük szerint ez az ingatlan, vagy legalábbis annyi az értéke. Ilyenkor mi törénik? Az adómegállapítás az 500 ezer forint alapján fog kiszabódni, egy peres eljárásra kerül sor. Kérdés az, hogy kinek érdeke az, hogy a bíróságok megteljenek ilyen peres eljárásokkal, és még ráadásul nem az adóhivatalnak vagy az illetékhivatalnak kell bizonyítani azt, hogy itt 500 ezer forinton történt az értékátadás, hanem annak a magánszemélynek, aki eladta ezt az ingatlant.
Röviden ennyit eről a problémáról. Sokat hallottunk az előterjesztésben is arról, hogy a Kormány milyen szankciókra, milyen kedvezménymegvonásokra tesz majd itt javaslatot, és hogy milyen rendcsinálás kezdődik a sokat emlegetett és szapult kedvezmények terén. Jelenleg is kb. 40 pontban sorolja fel a törvényjavaslat azt, milyen kedvezményekben részesülnek az adózó állampolgárok jövedelmeik után. Néhány fontosabb kikerült, mint a szellemi foglalkozásúak vagy az ösztöndíj például, ami kikerült az adóköteles jövedelem alól. Viszont bennmaradt egy-két elég furcsa pont. Többek között itt hívnám fel a figyelmet a 7. § (1) bekezdésének 35. pontjára, amely szintén egy ilyen furcsa módon itt ragadt, itt maradt kedvezményt tartalmaz, ez pedig az egyházi személyeknek bizonyos szertartásért átadott vagyoni érték adómentessége, amit a jelen esetben, amikor a kedvezmények megvonásáról beszélünk, és középosztály – hogy úgy mondjam – kettészeléséről a lakásingatlanok terén, igen furcsának és – véleményem szerint – megengedhetetlennek tarthatunk.
Itt a láthatatlan jövedelmekről van szó. Én úgy érzem, hogyha egy orvost, egy pincért vagy egy taxist kötelez az adóhivatal adóbevallás útján arra, hogy bevallja ezeket a jövedelmeket, akkor bizony ezt várjuk el egy egyházi személytől is. Köztudott, hogy ma mennyibe kerül például egy temetés vagy bármilyen más egyházi szertartás. Bizony itt komoly pénzekről van szó. És hát emlékezzünk vissza, mi volt ennek a javaslatnak a mozgatórugója annak idején, amikor még bekerült ez a törvényjavaslatba, az adókedvezmények körébe. Itt arról volt szó, hogy az egyház nem részesült komoly állami támogatásban, és valamilyen gesztusértéke vagy valamilyen jövedelemértéke volt az egyház részére annak, hogy ezeket a jövedelmeket nem adóztattuk. Viszont ebben a helyzetben – úgy érzem –, ha végignézzük a költségvetés egyháznak adott támogatásrészeit, hogy ez a javaslat nem tartható fenn, és a bizottság is úgy foglalt állást egyhangúlag – ha jól emlékszem –, de lehet, hogy nem, csak többségi szavazattal, hogy ennek a kedvezménynek a megvonására tesz támogató javaslatot, amit egyébként az előterjesztő nem támogatott ebben az esetben, és erre is majd remélem, hogy a miniszter úr válasza során ki fog térni, hogy ez a kedvezmény – még egyszer mondom - a 7. § (1) bekezdés 35. pontja miért maradt benn a törvényjavaslatban.
Röviden még néhány szót a módosító indítványunk azon részéről, amely a tőkejövedelmek megadóztatásáról szól. Először is kérdés az, és ezt el kell dönteni, hogy ebben a helyzetben egyrészt van-e értelme ezeket a jövedelmeket megadóztatni, és ha van, ha úgy néz ki, hogy van értelme, akkor egyrészt a kamatjellegű, másrészt az osztalékjellegű jövedelmeket milyen arányban adóztassuk.
A javaslat arra tesz javaslatot, hogy az osztalékjellegű jövedelmek után egy 10%-os, míg a kamatjellegű jövedelmek után egy 20%-os forrásadót fizessenek az állampolgárok. Itt is felmerül a kettős adóztatás problémája. Ki tudjuk-e szűrni a törvényjavaslatból azokat a pontokat, részeket, amelyek végül is kétszer adóztatnak egy magánszemélyt. A társasági adóban a nyereség után egyszer már leadózik a vállalkozó és a megkapott osztalék után még egyszer adózhatunk az szja hatálya alatt. Kérdés, hogy szükség van-e erre, és kérdés az, hogy a Pénzügyminisztérium vagy a Kormány tervezi-e ennek a kettős adóztatásnak a valamikori feloldását.
Mi most itt, részben belátva a költségvetés bevételi oldalának a jelentőségét, egyelőre csak arra teszünk módosító javaslatot, hogy ezeknek a tőkejövedelmeknek az adóztatása egységes legyen, tehát mind a kamatjellegű jövedelmek, mind az osztalékjellegű jövedelmek egy 10%-os forrásadó alá essenek. Ezzel is több probléma van – ezt hangsúlyoznom kell –, tehát egyáltalán nem jó a javaslatunk olyan értelemben, hogy nem a legjobb. De hát, rossz a konstrukció, és egy rossz konstrukcióban igazán jó javaslatok úgy érzem, hogy nem születnek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
